Most már annyi mindent tudunk a diófestékről, hogy kedvet kaptunk hozzá. Kellő bátorságot is érzünk, önbizalmat, hogy amihez a diófestékkel hozzányúlunk, az már örökre diószínű marad, dehát épp ez a célunk.

Tisztelt Kollégám, említettem, hogy világszerte reneszánsza van a természetes szinezékeknek. Erre az amerikai festékipar is felfigyelt, és az érdekelt cégek százai kínálnak diófestéket, diótintát. De igen egyszerűen készíthető házilag is. A kereskedelemben két formában kapható. Oldatban, illetve porított, kristályosított alakban, amihez csak vizet kell adni.

A kristályos formát Van Dyck kristályoknak nevezik, a híres holland festőről elnevezett barna színt adják. Forró, de nem forrásban lévő vízben kell oldani. A víz és a kristályok mennyiségi arányától függ a szín, a világos cserszíntől a sötétbarnáig. Addig kell variálni, amíg a kívánt árnyalatot nem kapjuk. Ha festményt kívánunk vele festeni, az oldatot ajánlatos leszűrni. Ha faanyag festésére szánjuk, ajánlatos a festék minden literéhez egy evőkanál ammóniumhidroxidot adni, ami megnöveli a festékanyag behatolását a fába, és egy kissé sötétíti az árnyalatot. (Vigyázat, gőzét ne szívjuk be!) Vízben oldható anilinfestékkel tovább variálhatjuk a festék árnyalatát, melegebb vagy hidegebb hatást kelthetünk. Mielőtt festenénk, a festéket mindig próbáljuk ki ugyanazon a faanyagon (az alján, a hátán), és száradás után ítéljük meg. A száradásra fél napot vagy egy napot várjunk. Faanyagba legcélszerűbben szivaccsal vagy ronggyal dörzsölhetjük, de kesztyűt használjunk. A kész bútor idővel még sötétedhet.

Ha a diókristály-festékkel papírra vagy szövetre dolgozunk, gyönyörű antik hatást érhetünk el. Érdekes eredményt adnak a merítéses, felhordásos, fröcsköléses technikák egyaránt. Hamarosan diófestékkel készült képeket is bemutatok.

De nem kell feltétlenül diókristályt vásárolnunk. Olcsóbb, ha a festéket magunk készítjük. A diófesték-recepteknek irodalmuk van.

De ne ebből a könyvől merítsünk ötletet, mert erre ráömlött a diófesték. Nézzünk körül az interneten. Valaki Amerikában vette a fáradságot, és - anonimitásban maradva - összegyűjtött és közreadott egy sor diófesték-készítési receptet. Most ezek rövid kivonata következik.

Azt már az élet egyéb területeiről is tudjuk, hogy egyedül üdvözítő recept semmire sincs. A diófesték-receptekből is lehet válogatni, hogy melyik tetszik.

Az alábbi receptek többsége feketedió-alapanyagra épül. Ez ne tántorítson el minket. A feketedió színanyaga talán töményebb, ezért a belőle nyert festék sötétebb, de ha fekete színt szeretnénk, az is előállítható a mi diónkból is. A receptek Amerikában sem alkalmazhatók egy az egyben, mert a különböző receptírók nem ugyanazt a feketediót vették alapul. A receptekből megállapíthatatlan, hogy melyik készül Juglans nigrából, J. hindsiiből vagy J. majorból. Mindegy is.

Még egy akadályt láthat maga előtt tisztelt Kollégám, ha ragaszkodik a feketedió alapanyaghoz, mégpedig, hogy honnan szerezze be. Már utaltam több lelőhelyre, de azt mondják, Mosonmagyaróváron is sok feketedió fa van. És tessék nyitott szemmel járni az országot, és ahol feketedió látható, lefényképezni, és képét nekem elküldeni, hogy a Dióskönyv következő kiadásaiból más is tudomást szerezhessen róla. Magam is ismerek még három feketedió-termőhelyet, de azok magántulajdonban vannak, ezért nem tehetem közhírré.

Receptek közönséges dióból:

1. Vanessa Thew Thompson receptje: Festék egész dióból és dióhéjból.

Van egy állandó társaságunk. Valaki a társaságból októberben hozott egy vödörnyi diót és dióhéjat. Olyant, amin már nem volt rajta a burok. Beáztattuk. De lusták vagyunk bármibe is belekezdeni, ezért március lett, mire a festékkészítést elkezdtük.

Egy órán át forraltuk a sokáig ázott diót. Leszűrtük a folyadékot. Előkezelt gyapjút festettünk meg, ötfélét: timsóval, réz-, ón-, vasvegyülettel, illetve egy kezeletlent. A színek óriásiak lettek!

A vasszulfáttal előkezelt gyapjúból ragyogó kékesfekete pulóverem lett.

Vanessa megjegyzi, hogy a szűrésnek igen gondosnak kell lennie, mert a dióról leváló szemcsék igen aprók. Hibázhatunk, ha szűrés nélkül festünk gyapjút. És megosztja velünk tapasztalatát: Ha dióburokból főzünk festéket, a friss, még zöld burok sötétebb színeket ad. Használható a megfeketedett, egész télen a fa alatt hevert kopáncsmaradvány is, de abból sárgásbarna, cserszínű festék nyerhető.

2. Lola módszere: Festék korai dióburokból.

Amikor a zöld dió még fiatal, vágjuk szét, és a belsejét vájjuk ki. A vastag zöld burkot tegyük vízbe egy edényben, és hadd álljon kb. két hétig. Ezután a tetején képződött habot fölözzük le. Szűrjük le a folyadékot. A dióburok-darabokat rakjuk egy muszlinzacskóba vagy valami hasonlóba. Forraljuk fel a vizet. A vízbe tegyük az előre benedvesített gyapjút. És a muszlinzacskót is lógassuk bele. Mintegy 30 percig főzzük.

A gyapjú színe attól függ, hogy mennyi diót használtunk. Ha 6 db diót, akkor közepesen barna színt kapunk.

3. Sandra Rude receptje: Zölddióból.

Szedjünk májusi vagy júniusi zölddiót. Az a jó, ha belül még folyékony, amikor egy hámozókéssel kettévágjuk. Vágjuk kettőbe vagy négyfelé.

Tegyük egy vödörbe, és annyi vizet öntsünk rá, hogy ellepje. Másnapig áztassuk a vízben. Másnap kivesszük a diódarabokat, és leszűrjük a vizet. Majdnem feketét nyerhetünk belőle, és ha a diódarabokat újból vízbe rakjuk, fokozatosan egyre világosabb színeket kaphatunk, barnát, fahéjszínt, stb.

A folyadékot szorosan záró fedelű üvegben hónapokig eltarthatjuk.

Ezek a festőlevek nem büdösek, de én már próbáltam érőfélben lévő dió burkából is festőlevet csinálni, az büdös volt. Mindenesetre festőműhelyünket a melléképületben rendezzük be.

4. Dave Kanger receptje: Dióburokból.

Ősszel egy 25 l-es műanyagvödröt töltöttem meg dióburokkal, és felöntöttem vízzel. Belehelyeztem egy műanyagzsákba, és lezártam. Néhány hónappal később, amikor a festékanyagot a vízbe engedte, felforraltam a keveréket, hogy a benne levő rovarok, penészgombák, stb. elpusztuljanak. Aztán leszűrtem egy nejlonharisnyán. Kisebb műanyagkannákba töltöttem szét, felhasználásig.

A gyapjúról vagy más szövetről nem tudok nyilatkozni, de ha ehhez a festőléhez cserszömörcét adtam, a bőrt feketére festette. Cserszömörcét bárki gyűjthet. Vágjuk le leveleit és vékony hajtását, majd vagdossuk apróbb darabokra. Ezt a mulcsot adjuk a diófesték levéhez.

Receptek következnek különböző fajú feketediókból, de ha nincs feketediónk, gondoljuk meg, lehet-e hasonló módon eljárni közönséges dió alapanyagot használva.

1. Carol Todd receptje:

Szedjünk októberben 12 l zöldburkú feketediót. Öntsük fel vízzel, és áztassuk három hétig.

Főzzük két órán át, majd néhány órára tegyük hűvösre. Helyezzünk bele 40 dkg beáztatott gyapjúfonalat. Ha kevés a festőlé, öntsük fel vízzel. Forraljuk két órán át, majd hagyjuk lehűlni a festőlében.

Öblítsük ki, és szárítsuk meg árnyékban.

Ha a gyapjú előzetes áztatását tiszta vízben végezzük, sötétbarna színt kapunk. Ugyanilyen lesz, ha az áztatóvízbe réztartalmú vegyületet teszünk. Valamivel világosabb színt kapunk, ha óntartalmú az áztatóvíz, és mahagónibarnát, ha timsót tartalmaz. Mind a négy esetben kiváló színtartóságot érünk el.

2. Barbara Clorite receptje:

Barna színt feketediókopáncsból szoktam főzni. Tegyünk egy főzőedény aljára egy sor feketediót, és az edényt töltsük fel háromnegyedrészt vízzel. Egy-két óráig forraljuk. Szűrjük ki a diót, és tegyük a festendő fonalat a folyadékba. Tartsuk gyenge forrásban háromnegyedórán vagy egy órán át. Hosszabb idő alatt sötétül a szín.

Próbáljunk diólevéllel is festeni. Ha csak leveleket teszünk a főzővízbe, telt tejcsokoládé színt kapunk.

Tipp: Ha egy barna gyapjúanyagban világos szálak is vannak, egyenletes barnára színezhetjük diófestékkel.

3. Julia Knowles receptje: Fessünk feketét! Ez a divat!

Gyapjút nagyon szép faszén-szürkére festettem dióburokkal. Október vége felé gyűjthető a burkosan hullott dió. Azokat a szemeket válogattam, amelyek épek, egészségesek, zöldek voltak.

Egy 25 l-es zománcos üstöt raktam tele burkos dióval, és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje. Másnapig állni hagytam, utána forrásig hevítettem. Egy órán keresztül forraltam. Kiszedtem a diókat, utána újból felforraltam.

Egy régi gyapjútakarót helyeztem bele, hogy megfessem. A takaró száraz súlya talán 1-1,5 kg volt, és festés előtt két napig vízben áztattam.

Másfél órán át tartottam a főzőlevet enyhe forrásban. Halvány melaszbarnára színeződött. Kivettem a festőléből, és a főzőlébe kevertem egy negyedcsészényi vasszulfátot. Visszatettem a takarót a főzőlébe, és további 20 percig főztem.

Először meglehetősen sötét barnának találtam, de a főzés végére az eredmény igazi fekete lett. Gondolom, a bőséges vasszulfát miatt.

Utána ugyanabban a festőlében fehér pamutinget festettem, ami halványszürkére sikerült. Egyáltalán nem kapott barna árnyalatot. A takarót ha napfényen nézem, enyhe barna árnyalat látszik rajta, de árnyékban semleges-fekete.

4. Egy anonim recept: A legsötétebb barna színt így lehet nyerni.

Egy öreg vasüstben 25 l vízbe tegyünk 5 kg összevagdalt feketedió burkot és 1 kg tölgyfakérget. Tegyük bele a festendő gyapjút, forraljuk fel, és hagyjuk állni másnapig.

Másnap a gyapjút tegyük 15 l hideg vízbe, amiben elkevertünk egy csésze sütőszódát. Utána öblítsük ki. Nagyon sötét színű lesz.

A festőlevet kétszer is használhatjuk.

5. Melinda Shoop receptje:

Szárított, porrá tört feketedió burkot használok. A dióburok-port egy nejlonharisnyába kötve vízben áztatom két órán át, mielőtt beletenném a gyapjút.

A gyapjút úgy készítem elő, hogy egy órán át főzöm 10 % timsót és 5 % borkősavat tartalmazó vízben. Ezután két órán keresztül főzöm a feketedió burkot tartalmazó vízben. Így szép, telt csokoládébarna színt kapok, kevés pirosas beütéssel.

Az eredménynek mindig nagyon örülök. Ha élénk színeket akarok, a festékkel nem spórolok.

6. Carolyn Lee receptje:

Ha barna színt szeretnék, a feketedió burok a kedvencem.

A gyapjút előkezelem. Ha feketét szeretnék, vastartalmú áztatólében, ha réztartalmúban, akkor mély csokoládébarnát kapok, az ónos mélybarnát ad, némileg mézszínű tónusút, a krómos nem túl érdekes, lágy barna, végül a timsós a legmélyebb aranybarnát adja.

Sose felejtsük el, a vízmennyiség befolyásolja ezeket a színeket. A diólevél is ugyanezeket a színeket adja, de világosabbakat.

A dióburkot egy vödör vízben áztatjuk rövid ideig, aztán a vizet leszűrjük. Még hígíthatjuk is.

Ha a kiszedett dióburkot egy zacskóban felfüggesztjük, akár évekre is eltehetjük, és később újból használhatjuk. A dióburok elegendő festékanyagot tartalmaz. Mindent megfest, a kezünket is, a faanyagot is, bár a faanyagot festő színezékek között nem árulják.

7. Egy névtelenséget kérő receptíró: Feketedió levél használata.

Amikor feketedió levelet használtam, csinos olajzöld színű gyapjút kaptam. A gyapjút előbb timsós vízben áztattam elő. A leveleket júniusban szedtem, egy éjszakára hideg vízben áztattam, majd órákig főztem. A gyapjút a kifőtt festőlébe tettem, amit újból felforraltam, és lassú tűzön pároltam egy ideig.

8. Bob Jennings receptje: Feketedió levél és burok használata.

A feketedió levelét és a dió zöld burkát főzés nélkül használhatjuk, egész nyáron. Egy műanyagvödröt egyharmadáig rakjunk meg feketedió levéllel és zöld dióburokkal (zömében levéllel), és tegyük rá az előkezelt gyapjúmotringot. Ezután újból rétegezzünk rá levelet és burkot, de főleg levelet, annyit, hogy a vödör 2/3-ig, 3/4-ig legyen tele. Öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje, és szórjunk bele néhány rozsdás vasszöget, vagy ha az nincs, egy teáskanálnyi vasszulfátot.

Tegyünk fedőt a vödörre, és tegyük ki a tornácra, verandára 10-14 napra.

Ez az eljárás eredményezi a legmélyebb vörösbarna színt, amit csak láttam.

9. Barbara H. Carlbon a feketedió burokról szerzett tapasztalatait így foglalja össze:

Általában egész diót használok, burkosat, amiben benne van a dió. Próbálok frissen hullott diót felszedni, amin nem látszik ütésnyom. Gondolom, ez adja a legmélyebb színt, ezért azonnal felhasználom, levágom a dióról, és vízben áztatom egy éjszaka. Forralás előtt mindenképpen órákig ázzon. Forralás után pedig mindig kiszedem a festőléből, leszűröm, és úgy használom.

A rózsás bézs színtől a legmélyebb barnáig az árnyalatok egész skáláját kapom, attól függően, hogy meddig áztattam a motringot. Egyszer feketét is produkáltam, amikor főztem, és túlfőtt. Ha sötétebb árnyalatot szeretnék, főzöm, ha világosabbat, akkor csak áztatom.

A diófesték nagyon átható és erős festék. Még a 10 éve festett gyapjúanyagomon se látszik változás.

A feketedió kérge, vesszői, levelei hasonló színt adnak, de a kéreg és a dió az igazán hatásos.

Még egy elővigyázatosság, ha a festőlével festményt akarunk festeni! Többször is szűrjük le finom szűrőn át, mert apró maradványok vannak a festőlében.

10. Ruth Konrad tapasztalatai a feketedió burokról:

Dióburokkal festettem, és mesés eredményt kaptam, bár találkoztam egy érdekes tapasztalattal, amit egy kutatótársamtól tudok, aki régi textíliákkal foglalkozik. Ő azt tapasztalta egy múzeumban őrzött régi kézimunkával kapcsolatban, hogy míg egyes színek jól megőrződtek, ahol barna színnek kellett volna lenni, az a rész elveszett. A diófesték magas savtartalmára vezeti vissza ezt a jelenséget, ami roncsolja a szövet szálait. És értékes papírképeken is ugyanezt tapasztalta, a sav roncsolta a papír anyagát.

De ez a jelenség csak 100 évnél öregebb tárgyakon fordult elő.

11. Christine véleménye:

A diófestékkel sok tapasztalatot szereztem.

A túlérett, megfeketedett diókat szedtem össze a feketedió fa alól. Ha ennek a festőlevében festek gyapjút, előkezelés nélkül is gyönyörű mélybarna színt kapok.

Ha zöld diót használok, azt érés előtt a fáról szedem le. Ebből zöldes árnyalatú barna színt nyerhetek. Pontosan mint egy éretlen színt. Leginkább khaki színt.

Ha igen sötét feketét vagy barnát szeretnék, vastartalmú áztatószert használok. Mintegy 30 percig főzöm ebben a gyapjút, az utolsó 30 percben. Főzéskor még szürke, de ha a lében hűl ki, a legsötétebb szín érhető el.

12. Carol Leigh Brack-Kaiser tapasztalatai:

Én minden évben feketediót használok. Többféle receptem van. Lehet dió, burok vagy mindkettő, és áztatható napokig, hetekig, hónapokig. Különféle hatások érhetők el.

Legszívesebben frissen hullott, zöld burkú diót használok. Megtöltök vele egy főzőedényt, és felöntöm vízzel. Van úgy, hogy pihentetem másnapig, máskor rögtön felforralom, és főzöm néhány óráig. Végül leszűröm a diót, öntök még a léhez vizet, és beleteszem az előkészített gyapjúszálat.

Ugyanígy lehet gyapotot és lenanyagot is festeni. Variálni lehet a barna színeket, cserszínűt, barnásfeketét, attól függően, hogy a festőlébe milyen ásványi sókat teszek. Csersavat is tehetünk még bele, úgy tapasztaltam, a színek mélyebbek lesznek tőle.

Sőt, a diótól is függ a szín. A mi diófánkról egérszürke színt kaptam, egy közeli másikról pedig gyönyörű mély gesztenyebarnát. Akkor is, ha ugyanazt az eljárást alkalmaztam, ugyanolyan vízben. És a szezontól is függ a szín.

13. Végül egy hivatásos kerti tanácsadó receptje nemcsak textiliák, hanem faanyagok és húsvéti tojás festésére is:

Festékkészítés során a legfontosabb, hogy gumikesztyűben dolgozzunk, védőszemüveget viseljünk, és olyan ruha legyen rajtunk, amit azután más alkalomra már nem veszünk fel. A legjobb, ha fogóval dolgozunk.

Három kiló feketedió-burkot helyezzünk fémedénybe vagy bográcsba, és egy liter esővizet öntsünk rá. Kalapács fejével vagy más, alkalmas tárggyal törjük meg a vízben ázó dióburkot. Ezután hagyjuk legalább 10 órán át ázni.

Kellő áztatás után forraljuk fel, és a forrás után még legalább félórán át főzzük, majd hagyjuk kihűlni. Hidegen ismételjük meg a kalapácsos megtörést, majd fémrácson keresztül szűrjük le a levet. A nedves dióburokból nyomjuk ki alaposan a levet, ez adja a legtöbb színanyagot.

A folyadékot finom szűrőn, például kávéfilteren keresztül is szűrjük le. Műanyagpalackban tároljuk.

Ha ezzel a diófestékkel tojást akarunk festeni, mártsuk a tojást a festékbe, barna lesz. Faanyagot ecsettel vagy ronggyal is áttörülhetünk. Takarékosan használjuk, a felesleget szedjük vissza. Az első festés megszáradása után ellenőrizzük a színárnyalatot, és másodszor is festhetjük. Végül szokásos felületkezelő anyaggal is lekenhetjük.

Eddig tartottak a receptek. Az óra pedig azt mutatja, hogy ideje hozzákezdenünk a diófesték készítéséhez, ha hasonló órát akarunk festeni.

Ha már kívülről tudjuk a recepteket, hozzákezdhetünk a diófesték főzéséhez. Az alábbi kép is ezt ábrázolja állítólag. Azért ekkora feneket mégse kerítsünk a dolognak, ennyit nem ér meg:

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Következő