Bewdley:

Cambridge, Királyi Kollégium, Diófa-udvar:

Cirencester:

London, St. James park

London, Tower

Az eisenstadti (bocsánat, kismartoni) Kleinhöflein főutcáján ha kimegyünk a mezőre, és visszanézünk, diófák keretében látjuk Kleinhöfleint.

A Hallstätter See keleti partján ilyen a kilátás a diófa alól:

Pörtschach, a Wörthi-tó mellett:

Tirol, Propstei St. Gerold, kórházkert:

Steyersberg:

Steyersberg vára körülbelül 10 kilométerre délre fekszik Neunkirchentől Alsó-Ausztriában, és az 1600-as évektől kezdve a Wurmbrand-Stuppach grófok birtokában van. A bejárati kapuval szemben egy magaslaton egy diófa alatt áll egy oszmán síremlék fej- és lábköve, amelyet „török sírkőnek” vagy pedig „török sírköveknek” neveznek. Steyersberg 1683. évi törökök általi ostromáról egy legenda maradt fenn, amelyet tévesen összefüggésbe hoztak a török síremlékkel. Egy török portyázó sereg eredménytelenül ostromolta Steyersberget, amelyet Gróf Johann Ehrenreich és néhány fegyveres megvédett. Miután a törökök visszavonultak, ezen történet szerint egyikük egy magas diófában a várkapuval szemben elrejtőzött, „...bosszúra éhesen leselkedett a rejtekhelyéről. Miután az ellenséges raj a távolban eltűnt, a felszabadult várnép sietett volna a szabadba sétálni. Hirtelen egy nyílvessző keresztülsurrant a levegőn és egyikük holtan rogyott a földre. Rémülten menekültek vissza mindnyájan az oltalmazó falak mögé. Sok órán keresztül fürkészték a környéket a (falak) párkányzatáról, de sehol sem tudtak ellenséget felfedezni. A következő nap ismét kimerészkedett néhány férfi és egy harcos ismételten áldozatává vált a láthatatlan íjásznak. A férfiak kutatták az alattomos gyilkost, de ismét hasztalanul. Hamarosan egy harmadik harcost is megöltek orvul. Mivel az elkeseredett gróf összes emberével a vár körüli összes zugot és rejtekhelyet serényen átkutatta, végül megtalálták a bosszúszomjas törököt egy hatalmas diófa magas törzsében, amely a várkapu előtt állt, és fogságba ejtették. Lángoló haragjukban rögtön elevenen elásták ugyanezen fa alatt. A haláltusa erejével kétszer emelte fel az őt fedő homokréteget és sietett fölfelé. Harmadszorra már nem volt rá képes. Annak az emlékezetre méltó diófának egy érdemes sarjadéka még néhány évvel ezelőtt is ott állt és hirdette susogva ezt a borzasztó történetet.”

(Claudia Römer: Egy, a 15 éves háborúból származó oszmán sírkő Steyersbergben, Alsó-Ausztriában)

A Leffe-i apátság kertjében egy olyan diófa látható, amit még az első világháború előtt ültettek.

Prágában a Hradzsin egyik bejárata közelében találta meg egy nagyon tisztelt Kollégám ezt a diófát.

Beaulieu község Grenoble vidékén. (Ez az a község, ahol a legjobb francia dióbetakarító és manipuláló gépeket gyártják. Az AMB gyár a képen nem látszik, a templomtól jobbra találjuk, néhányszáz méterre.) A templom mögött kezdődnek a dióskertek:

Ez téli kép volt, de nyáron is ott vannak a diófák a templom mellett:

Bioncourt, a Clos-des-pommes fogadó kertjében:

Crest vártornya alatt. Vagy tévednék? Crest vártornya látszik a diófák alatt? Nézőpont kérdése.

Dompaire község szélén, az útkereszteződésnél elakad az ember szava, amikor ezt a hatalmas diófát megpillantja. Tisztelt autós Kollégám, az utat is figyelje, ne csak a diófát!

Dordogne megye, St.-Germain-du-Bel-Air község, a faluszéli temető mellett:

Gindou község tavaszi napfényben, diófákkal:

Le Havre, a híd mellett:

Elzász, Holving község:

Notre Dame de Lure templománál egy hatalmas diófa hűs félhomálya teremti meg az áhítat légkörét:

Masclat. Ha francia földön biztosra akarunk menni, és nem akarunk sokáig keresgélni egy diófát, válasszuk a jelzett turistautat Masclattól. "A dió útja". Végig a diófák mentén vezet.

Nancy, Parc de la Pépiniere

Nancy városa a 13. századtól a 18. század második feléig hercegi város volt. Mai közparkját Szaniszló herceg hozta létre a város bástyái, sáncai mentén, 1765-ben. Több mint 4000 diófát telepíttetett - egyéb fafajokkal együtt. 1835-ben a francia állam a parkot a városnak adományozta. Jelenleg a nagyváros szívében ez a 22 ha-os park - sok diófájával - igazi felüdülést nyújt.

Oudon község határa:

Poitiers város 17. századi monostorához tartozik ez az öreg, belül már csupa üreg diófa. Már nem sokáig él.

Pournoi község határában úgy találjuk meg ezt a diófát, ha a megszüntetett vasútvonal töltésén kerékpározunk. Ruderális területen természetes úton elszaporodtott dióbokor, ugyanolyan, amilyeneket Magyarországon is tömegesen látni, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszüntetése óta.

Saint André de Rosans kisközségben, a 988-ban alapított Szent András apátság romjai mellett:

Saint Étienne les Orgues község:

Most pedig el vagyok bizonytalanodva.

Az biztos, hogy az Alphonse Fouchard utcában van ez a szép diófa. Ott volt télen is, és most, tavasszal is ott van, de sajnos, nem tudom, melyik francia városban.

Tisztelt világjáró Kollégám, mit látunk Naxos szigetén? A helytelen válasz az, hogy Ariadnét látjuk, pláne a fonalával. A helyes válasz pedig az, hogy természetesen diófákat látunk. Keramoti falut diófaligetek övezik:

Planiteróban pedig a helyi szálloda attrakciói, fakultatív kirándulásai között szerepel a helység határában levő dió- és platánfaliget felkeresése.

Észak-Görögországban Drama városa mellett Nikiforosz faluban látjuk ezt az idős diófát.

Tbiliszi, az árvaház kertjében

Diófa Goes város központjában, közvetlenül a templom melletti ház kertjében

Overduin-Oranjebos

Rijnsburg

Baska, a templom mögötti kertben

Dubrovnik, Kate Kemping

Jurandvor, a 900 éves óhorvát kápolna melletti kertben

Medvednica, Risnjak vendéglő

Opatija, az angyali üdvözlet Mária templom és rendház előtt

A templom kisugárzása erős. Ez a diófa annyira el van telve a szent háromsággal, hogy mondhatni, csak hármasan csoportos diókat terem.

Vianden várkastélya mellett

És a várkastély területén

A városi játszótér szélén

Soroca, a városi és területi közigazgatás épülete előtti parkot egy termő diófa uralja.

A berlini állatkertben. Tessék megnézni, ez a sokaság mind azért jött ki az állatkertbe, hogy a diófát lássa, és meghallgassa a fák napjáról szóló előadást.

Hernhausen látképe a diófa alól:

Neu-Isenburg:

Nusbaum (így, egy s-szel) község - vagy inkább csak tanyaközpont - nemcsak nevében diófás, hanem a főutcáját is szép diófák díszítik.

Ulm városa mellett, az autópálya-parkoló melletti paraszttanyán hatalmas diófák nőnek.

Assisi, a vár alatt:

Buenconvento (Toscana) határában.

Cerreto di Spoleto (Umbria), a San Giacomo templom harangtornya mellett:

Urbino, a középkori város déli bejáratánál:

Végül Velence, amely város akár az első is lehetne az olasz városok közül, hisz az első nap Velencéig jutunk el itthonról. Itt kezdjük az olasz diófák meglátogatását.

A Piazzale Rómán leparkolva gyalogosan az első velencei látnivaló a Szent Miklósról elnevezett Tolentini-templom, és kertjében a hatalmas diófa.

Már megérte Olaszországba látogatni.

Granada, Alhambra:

Verola de Fabregat:

Plittersdorf:

Bystrica falu Rozsnyó mellett:

A dévényi tóhoz vezető út menti hosszú diófasorban:

Kassa felé a főutat többkilométeres öreg diófasor szegélyezi.

Lukanényét (szlovákul Nenincét) észak felé elhagyva impozáns diófasorral találkozunk. Most, sajnos, egy áprilisi fagy után látható.

Vinné, főutca:

Isztambul, a Litros Yolu mellékutcájában, egy beépítetlen telken:

Dilove, a műemlék fatemplomnál:

Huszt, a tiszaparti parkban a város határában:

A munkácsi várban:

Tiszabökény, a Turul emlékpark mellett:

Ungvár, a piac sarkánál:

Archív felvétel az anaheimi diófasorról:

Arkansas, England:

A Michigan Egyetem területén:

Egymás melletti barlangtemploma van Libanonban, a Tannourine körzetben Szent Antalnak és - ha pontosan fordítom az arabot, Saydet el Azraa - Szűz Miasszonyunknak, vagyis Szűz Máriának. (Ha mégsem pontos a fordítás, tisztelt arab Kollégám kérem, javítson ki.) A két templombejárat előtt kis csermely táplálja az árnyékadó diófákat és nyárfákat.

Hokkaido, a Hakodate parkban igazi szenzáció, közönséges diófa fedezhető fel.

Gwangdeoksa királyi lakhely és szentély

Ez a 400 évesnek mondott diófa szintén Gwangdeoksában látható.

Felmerül a kérdés, a két fa közül melyik az, amelyiket védetté nyilvánítottak, és emléktáblával láttak el.

Ne felejtsünk el rápillantani, ha ott járunk. Nincs messze Szöultól. Tényleg impozáns. Korea leghíresebb diófája, összefonódott az ország történelmével.

Látványától nem lehet szabadulni.

Kínával nyitottuk, zárjuk is azzal a nevezetes külföldi diófák bemutatását.

Jünnanban, Jangbi városban szállást a Diófa vendégházban foglaljunk. Könnyen odatalálunk, a nagy diófa mutatja az irányt.

Ugyancsak Jünnanban, a Kőerdő Nemzeti Park karszt-sziklái között látható ez a nagy diófa. A turistacsoportok mellette haladnak el. Kár, hogy kiküldött fotósunk a karsztjelenségekre koncentrált, de a diófát így se tudta kikerülni.

Ez a maga nemében legöregebb kínai diófa a nagy diókultúrájáról híres Sanhszi (Shangxi) tartomány 2000 évre visszanyúló diótermesztésének jelképe, Fenyang városban. Meg is becsülik, a hetedik nemzetközi dió-szimpózium egyik programpontja ennek a fának a megtekintése.

Tisztelt Kollégám, a diófák kínai királyát (császárát, mandarinját, miniszterelnökét, stb., a nem kívánt törlendő), már láttuk, és az előbb a koreai királyi diófát is. Dehát, sajnos, ahány ország, annyi uralkodó. És annyi diófakirály is van. Többségük illegalitásban él, de lelkes paparazzók néhányukat már fellelték. Képet nem sikerült róluk készíteni, de amit a kémek jelentéséből megtudtunk, azt közhírré tesszük.

Először a Krim-félsziget vár felfedezésünkre. 1912-ben D. Kajgorodov írt róla, hogy él ott egy kb. 1000 éves diófa. Évente 70-80.000 szem diót terem, bőtermő évben 100.000-et is. Akkoriban a krimi tatárok éltek arrafelé, és valamilyen szokásjog alapján öt tatár család osztozott a termésén. Mivel a fa halálhíre nem jutott el hozzánk, feltételezhető, ma is él.

A Krimben érdemes körülnézni. A Bahcsiszeráji körzet Verhoriccsja falujában megmérhetjük egy ötszáz éves diófa törzskörméretét. De ehhez a helyi gyerekekkel kell összefognunk, mert egyedül nem érjük körbe.

És keressünk, kutakodjunk tovább a Krimben. Lucsisztoje falu határában is láthatunk egy öreg diófát. Ez is nevezetes valamiről, talán az egyik szovjet színész mászott és ült fel rá. Vagy valami ilyesmi.

Grúziában, Tbiliszitől 25 km-re, Martkobi faluban él egy ezeréves diófa, amelynek törzsét 14 személy éri körül, egymás kezét fogva. Erről a fáról már a 12. században írásos feljegyzés szól. Tamara királynő (vagy királyné?) is ennek a fának az árnyékában pihent, és Georgi Szaakadze csapata is. Ez a fa él, évente 25-30.000 szem diója van.

Tadzsikisztánban a Bahsa folyó partján, Szari-Hazor falu közepén egy olyan magas diófa nő, aminek magasságát egy tízemeletes házhoz hasonlítják. Már több mint 200 éve terem. Ágai olyan, természetes boltozatot alkotnak, amit a helyiek lóistállónak használnak, benne hat ló fér el.

Ezekről tudunk. De tudjuk, hogy sokkal több, amit nem tudunk. Például itt van ez a diófa-matuzsálem, emléktáblával, amiről azt se tudjuk, hol van. Kínai felfedezők megelőztek minket, és már pártdelegációjuk is meglátogatta a diófák első titkárát.

Továbbá ha tisztelt világjáró, -csavargó Kollégám lát külföldön megtekintésre érdemes diófát, kérem, küldje el nekem a fényképét, hogy közzétehessem, akkor is, ha csak egy közönséges diófa.

Mert erről a gyönyörű diófa-királynőről sajnos, lekéstünk. 1700-ban ültették a Dániához tartozó Bornholm szigetén, és amikor képeslapra fényképezték, a sziget legnagyobb diófája volt. 263 éves korában érte a halál, de sajnos, a gyászjelentést nem kaptuk meg, mert a képeslapot másnak címezték.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább