Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Hőség

Nálunk is előfordulhat, hogy 30 C°-ot tartósan meghaladó nyári időszakokban a diófa lombozata károsodik, különösen, ha a levegő relatív páratartalma is alacsony. Ilyen időszak volt nálunk 2007. júliusa, amikor 10 napon át tartósan 36-41 C° közé esett a napi legmagasabb hőmérséklet.

Napégés a diófa levelén, lombján, termésén:



Kép helye
Kép helye

Az említett júliuson szerzett tapasztalatom szerint a diófajták eltérő mértékben tolerálják a hőséget, a leggyengébben az A-117 fajta viselte el, a fenti képek A-117-es fákról készültek. Ha ennek mélyebb okát keressük, talán az említhető meg, hogy az A-117 anyafája erősen valőszínűsíthetően betelepített francia diófa leszármazottja. Tapasztalatom szerint az őshonos milotai és tiszacsécsi fajták jobban elviselik a Kárpát-medence kontinentális hőségeit.

Kép helye

Kaliforniában is külön károsodás-típusnak tekintik a napégést. A levelek perzselődnek, kaliforniai tapasztalat szerint főleg a diófa tetején, és a hőségre a fa lombhullással is reagálhat. A következő, kaliforniai felvételen látható a diók napégés miatti károsodása.

Kép helye

Kaliforniában a fiatal csemetéket is előre óvják a hőségtől, a kiültetett fák törzsét gyakran fehérre festik.

A fagy és a hőség váltakozása is károsíthatja a diófát, amint arról a délnyugati seb említésekor szó esett.

Nem kimondottan élettani kár, de a hőség fogalmába belefér a tűzkár.

A diófa kérge fiatal és idős állapotban egyaránt érzékeny a tűzre.

Tűzkáros törzsű feketedió és közönséges dió:

Kép helye
Kép helye

És így néz ki a tűzkáros diófalomb, amikor nem közvetlenül éri a láng, hanem csak a "préritűz" hője túl nagy.

Kép helye

Szárazság

Mottó:
„Kiszáradt a diófa, nem játszhatunk alatta.
Majd megújul tavaszra, majd játszhatunk alatta.”
(Gyerekmondóka)

Szárazságra a diófa igen gyenge vagy leálló növekedéssel reagál, vesszői gyengék maradnak, a télbe is gyengén megy, a téli fagy is jobban veszélyezteti, és a tavaszi kihajtása, a következő év vegetációs időszakának kihasználása se lesz megfelelő.

Aszálykár:

Kép helye

A szárazság, a nyári aszály okozza a dióbél aszalódását is, amikor a bél nem fejlődik ki, töppedt, barna színű. Íze kesernyés, a termés értéktelen.

Hőség és szárazság együtt: 2012 nyara.

Kép helye

Vízborítás

A közhiedelemmel ellentétben a diófa gyökere nem viseli el a hosszabb - pl. két hetes - vízborítást. A lassan levonuló belvizek, árvizek a dióültetvény nagy részének pusztulását okozhatják azáltal, hogy a dió gyökere megfullad, a fa egyszerre eldobja egész lombozatát, és a következő évben már vagy kihajt, vagy nem. Ha a gyökérrendszer egy része életben marad is a tartós árvíz után, abból a fa tovább élhet, de sokáig, több évig csak sínylődik érdemi fejlődés, növekedés nélkül. Fiatalabb - 5-10 éves - ilyen fákon jellemző tünet, hogy a törzs alsó részén az elpusztult oldalgyökerek irányában a kéreg alatt a fa foltosan elhal, seb keletkezik.


Kép helye
Kép helye
Kép helye

Erózió

Lejtős terepen élő diófák hosszú életük során komoly eróziós kárt szenvedhetnek el. Kutatók mérései bizonyítják, hogy eróziónak kitett dombokon mintegy két évtized alatt 1 m-nyit is lepusztulhat a talaj a diófa tövében.

Sérülések

Mottó:
„Hát ezt a fát is
ledöntötte a szél”
(Mihályi Molnár László: A magányos diófa)

Fiatal, kiültetett csemeték első éves hajtását, különösen ha jó a hajtásnövekedés, ajánlatos karóhoz kötözni. A következő években is, ha megfelelő víz- és tápanyag-ellátottság következtében a hajtások erős növekedésnek indulnak, főleg a nyár első felében a méteres-másfél méteres hajtások erős szél hatására igen könnyen letörnek. A vihar az idősebb fákon is jelentősebb károkat tud okozni.

A fiatal diófa a mechanikai sérüléseket sokszor tökéletesen begyógyítja. Ismerek egy Pedro-fát, amelynek fiatal korában kétszer is letört a törzse, és a törés helye alatt hajtott ki. Ma már ezek a sérülések észrevehetetlenek. Ugyanilyen a képen látható M-10 fajtájú fa is, amelynek három éves korában egy szélvihar úgy elkapta a jól fejlett lombját, hogy azt a gyenge törzse nem bírta el, és térdmagasságban eltörve lefeküdt a fa a földre. Azonnali visszaállítással, karózással, sebkezeléssel a fa megmenthető volt, a seb helye nem látszik rajta.

Kép helye

Friss viharkár:

Kép helye

A 2011 júliusi forgószél után Nagyfügeden:

Kép helye

Viharkár Kaliforniában:

Kép helye

Viharkár Németországban:

Kép helye

A viharral, különösen a tornádóval szemben teljesen védtelenek vagyunk. 2008 május 29-i képek Chatte francia város határából, egy húszperces tornádójárás után. A gazda 1400 diófájából 300 dőlt ki.

Kép helye Kép helye

Még a legerősebb feketedió-fa is derékba törhet. Hurrikánkár Omahában:

Kép helye

Villámcsapás Németországban:

Kép helye Kép helye Kép helye

A villámcsapáshoz hasonlóan a gömbvillám is károsítja, pusztítja a diófát. Egy szemtanú beszámolója:

"1940-ben az augusztus vége rendkívül csapadékos, zivataros volt. Egyik nap létrán fölmásztam egy szalmakazal tetejére, amikor kitört a vihar. Beástam magam a szalmába, így alig ért az eső. Nagy dörgések közepette a Szamos menti hatalmas fákba, de még a folyóba is egymás után csapott be a villám. A kertünk végében folyt a Szamos. A parttól nem messze három hatalmas diófa állt. A vihar már elvonulóban volt, amikor észrevettem, hogy a jobb oldali diófa csúcsán egy gömb alakú, sötétsárga valami lebeg. Hol lejjebb száll, hol feljebb emelkedik. Nem tudom megbecsülni, hogy mennyi ideig tartott ez, de néhány másodpercnél biztosan tovább. Egyszer csak kettévált a gömb. A kisebbik része "áttelepedett" a szomszédos diófa csúcsára, és majdnem egyidejűleg mindkettő szétrobbant. A robbanás alatt a diófáktól húsz méterre lévő szalmakazal tetején is megcsapott a meleg. A két diófa kérge majdnem a talajig repedt, felső részük pedig befeketedett. Ki is száradtak abban az évben."

Jégverés

Talán feltűnt tisztelt gyümölcstermesztő Kollégámnak, hogy eddig egy szót se szóltam az összes többi gyümölcsfa egyik legsúlyosabb károsodásáról, a jégverésről, ami más gyümölcsöknél képes akár a teljes termést is tönkretenni.

A diófát elkerüli a jégeső? Á, dehogy. Vagy sokkal kevésbé károsítja? Igen, annyira kevéssé, hogy nem találtam olyan hazai vagy külföldi irodalmat, amely a jégkárt megemlítené.

Pedig előfordul. Nézzük meg kártételét a következő képeken. Ugyanazok a diók láthatók mindhárom képen.

A zöld burkon jellegzetes, gyakran akár négyszögletes, kráterszerű bemélyedést üt a júliusi-augusztusi jég.

Kép helye

A kráter alatt a dió héja is feketedik, elhal.

Kép helye

A dióbél is barnul, penészedik. Az ilyen dió értéktelen.

Kép helye

Emberi kártétel, vegyszerkár

A vegyszerkár a szomszéd felől éri a gyanútlan diósgazdát. Főleg, ha a szomszédban búza, kukorica, napraforgó van, és azokat vegyszeres gyomirtásban részesítik.

A szomszéd szempontjából a diófa is gyomnövény, ezért növényirtószert bocsát rá.

A növényirtószer hatása nem téveszthető össze a diófa egyetlen betegségével se. Elpusztítja a levél klorofillját, és növekvő kerek foltokban pusztítja a levelet.

Kép helye

Ha a szomszéd felőli diófák károsodnak elsősorban, és a dióültetvény belseje felé haladva a kár mértéke csökken, akkor - vérmérséklettől függően különböző módon - a szomszédra kell gondolnunk.

A kárkép más fákon is azonos, mint a diófán, ez is segít a vegyszerkár diagnosztizálásában. Juhar, vadszilva, krisztustövis:

Kép helye

Kép helye

Kép helye

Vegyszerkár esetén a diósgazda sürgősen forduljon a megyei növényvédő állomáshoz. Nem, mintha ők bármiben is segíteni tudnának, de legalább egy jegyzőkönyvet felvesznek. Amit aztán - vérmérséklettől függően különböző módon - felhasználhatunk.

A diófa pedig vagy túléli, vagy nem. Mi is.

De ne fogjunk mindent a szomszédra, előbb söpörjünk a saját portánk előtt. Mi is tudunk magunknak kárt okozni, mi magunk vagyunk a legnagyobb ellenségünk. Például ha beindítjuk a gnomónia és a baktérium ellen a permetezőgépet, de a traktort elfelejtjük elindítani. Akkor így néz ki a diófánk:

Kép helye

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább