Szent-Gály Kata: Szüretelés előtt
Ez már az ősz. A sápadt-rozsdabarna
levél a fákat hűvösen takarja,
dió hull néha, szilva már kevés,
a szőlő: mint a méz.
Ez már az ősz. A mirtusz bolyha érett,
s úgy alkonyatkor hosszúszárú fények
vonulnak át a ritka fák alatt.
Az égbolt lángot ad.
Ez már az ősz. Siess a belső hegyre,
vonulj magadba s érleld teljesebbre,
mi benned mozdult s értelmet keres.
Nagy este jön, siess.
