Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

A dióhéj ipari hasznosítása
Mottó:
"... hogyan kell a (mezőgazdasági) termelési ... folyamat exkrementumait az újratermelési folyamat körforgásába visszadobni, tehát előzetes tőkebefektetés nélkül új tőkeanyagot termelni."
(Karl Marx)

A dióhéj iparszerű feldolgozása nem mindenhol dívik. Csak a világ legfejlettebb országaiban, Franciaországban, Japánban, az Egyesült Államokban és a gyorsan fejlődő Indiában.

Ismerek néhány dióhéj-feldolgozásra szakosodott vállalkozást. Az első Franciaországból, Vouthon-ból Guimard úr vállalkozása, amely évente mintegy 500 tonna dióhéjat dolgoz fel.

Ismerem továbbá Japánból, Naganoból az 1959-ben Kazuki Hata által alapított Nippon Walnut Részvénytársaságot, - amely tudomásom szerint a világ legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása, - valamint Kaliforniából az Eco-Shell INC céget.

A feltörekvő országokra pedig az a jellemző, hogy feltörekszenek, és ha hagyjuk, lehagynak minket. Ilyen India, ahol Jamnagarban már működik a Cutwin Abrasive Industries nevű, ugyancsak dióhéj-őrleményt gyártó cég. Nálunk még nem működik hasonló.

És most jön az ötödik. De előbb egy kérdés.

Tisztelt diótörő Kollégám, aki otthon a megtört dió héját vegyes tüzelésű kazánjában szokta eltüzelni, mit tenne Ön, ha kineveznék egy szuperhatalom - mondjuk, az Egyesült Államok - szupertitkos hadieszköz-gyárába főmérnöknek?

Valószínűnek tartom, hogy a dióhéj hasznosíthatóságából indulna ki, és bevezetné a fegyvergyártásba. Robbanóanyagok töltelékanyagaként hasznosítaná, mert megfigyelte, milyen az, amikor a dióhéj a kazánban belobban. Szinte robban.

Harci repülőgépek, tankok, hadihajók, tengeralattjárók motoralkatrészeit dióhéj-porral csiszoltatná tökéletesen simára, mert megfigyelte, milyen az, amikor diótörés közben a dióhéj lekoptatja a kezéről a bőrt.

Rakéták orrkúpját vonatná be dióhéjporos bevonattal, hogy a légkörbe beérve a bevonat égjen le, és a rakéta ép maradjon.

Nem, tisztelt Kollégám, nem ment el az eszem, a dióhéj-őrlemény felsorolt hasznosítási lehetőségeit a következő, ötödik cég alkalmazta évtizedeken át. Szupertitkosan.

Ön pedig ez idő alatt eltüzelte a dióhéjat.

Az ötödik céget - bár 1923 óta tevékenykedik, - azért nem ismertük, mert tevékenysége titkos volt. A Composition Materials Rt. az Egyesült Államok haditechnikai eszközeinek gyártása során mint alvállalkozó kezdte meg tevékenységét. A hadihajók, később a tengeralattjárók és a harci repülők gyártásához szállított dióhéj-őrleményt.

A Composition Materials Rt. fenntartja tevékenységének titkosságát, honlapján nem sok mindent árul el magáról. Termékeiről csak ezt a két képet közli:

Miután ezt a cégbemutatót lezártam, jelentkezett Amerikából, Stocktonból a Hammons Company, hogy ők már ötven éve foglalkoznak a dióhéjjal, és ők a legnagyobbak. Igaz, nem a közönséges dió héját őrlik elsősorban, hanem a feketedióra szakosodtak. Persze, nem vetik meg a közönséges diót sem, és a pekándió héját is felvették termék-palettájukra.

Jaj, ki ne hagyjam Dennis Dawson cégét se, mert joggal éreznék magukat mellőzöttnek. Mert tőlük már Délamerikáig, Argentináig kell menni annak, aki hasonló céget keres. Famatinában lehet még egyet találni.

Hogyan tegyük alkalmassá ipari célra a dióhéjat? Hogyan készül a dióhéj-őrlemény? Aprítással és a méretek szétválogatásával. A know-how a konkrét gépekben, berendezésekben, azok beállításában és a munkafolyamat szervezésében rejlik.

Például a Nippon Walnut Rt. Japánban a dióhéjpor gyártására a következő technológiát alkalmazza.

Először is apróra kell őrölni. Az őrlőgép típusa, technikája kulcskérdés. A dióhéj kemény anyag, a darálót is eszi. Őrléskor vegyes szemcseméretet kapunk, amit a felhasználási célnak megfelelő frakciókra kell bontanunk.

A darált dióhéj szemcseméret szerinti megoszlása hozzávetőleg:

Az 1,0 mm alatti frakció megoszlása:

Dióhéj-frakciók a nagyobb szemcseméretű tartományokból:


A darálóból kikerült, 2 mm feletti, osztályozatlan anyag:

Az 1-2 mm közötti, nagyon sokféle célra a legmegfelelőbb méretfrakció közelről, az osztályozó berendezés 1 mm-es rostáján:

0,8-1,0 mm közötti frakció:

1 mm alatti vegyes frakció:

Az Egyesült Államokban más a szemcseméretek megjelölése, mint Európában.

Tisztelt angolul tudó, de az amerikaiakat mégsem értő Kollégám, azt hiszem, megfejtettem a képen szereplő méreteket. Amerikaiul vannak. A számértékek azt fejezik ki, hogy az adott szemcseméret a hüvelyknek (kb. 2,54 cm) hányadrésze. A perjel pedig nem osztást jelent, mint nálunk, hanem a kötőjelet helyettesíti. A két számérték közül a nagyobb jelenti a kérdéses frakció alsó szemcsenagyságát, a kisebbik pedig a felsőt.

Kéretik számolni.

Egy másik, kínai dióhéj-őrlemény kínálat szemcseméreteit pedig így adják meg:
#6 5.0-4.0 mm
#8 4.0-3.0 mm
#10 3.0-2.5 mm
#12 2.5-2.0 mm
#14 2.0-1.5 mm
#16 1.5-1.0 mm
#20 1.0-0.7 mm
#24 0.7-0.5 mm
#30 0.5-0.3 mm
#36 0.3-0.1 mm

(A milliméter-méreteket értem, de az előtte levő számokat nem. Azok kínaiul vannak nekem.)

Pedig érteni kellene, nagyon fontos a szemcseméret és annak egyenletessége, mert az határozza meg a felhasználási lehetőségeket. Különböző szemcseméretek különböző célokra használhatók.

Amerikában közelebbről is megnézték a dióhéj-szemcséket. A héj külső felülete háromszázszoros nagyításban:

A törésfelület külső éle (kétszázszoros nagyítás): (Kéretik a nyilat ellenirányban értelmezni.)

A szemcse belső éle, ahol a törésfelület a héj belső felületével találkozik:

A törésfelület (185-szörös nagyítás):

A dióhéj-őrlemény technikai adataival nem kívánom tisztelt Kollégámat untatni, de úgy gondolom, a főbb jellemzők ismerete ma már hozzátartozik az általános műveltséghez. Tehát:

Egy megjegyzés a kémiai összetételhez: Nem vagyok benne teljesen biztos, de úgy írják, a dióhéj megfásodott sejtjeiben a cellulóz adja a vázszerkezetet, a hemicellulóz és a lignin pedig a töltelékanyag.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább