Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Hölgyeknek és uraknak

Hölgyeknek és uraknak elsősorban jegygyűrűre van szükségük, no meg egymásra. A diófa-jegygyűrű ezt szimbolizálja. A diófa-jegygyűrű lehet egyszerű, sima, de ha az összefonódottságot kívánjuk hangsúlyozni, fonott mintás is.

Tisztelt férfi Kollégám, ha egy nőt látunk, miről ismerjük fel, hogy hölggyel van dolgunk?

Először, természetesen, a fülét nézzük meg, diófából készült fülbevalót visel.

Megnézzük a kezét, karkötője is finoman megmunkált diófa-lemezekből áll.

Amikor a nyakát vesszük szemügyre, diófa-medált és diófamintás nyaklánc-függőket látunk.

De vigyázzunk, vannak kétszínű hölgyek. Ők arról ismerszenek meg, hogy lelkük színe kiül az ékszereikre is, diófa-medáljuk határozottan kétszínű.

Ha Üzbegisztánban járva látunk egy igazi hölgyet, az üzbég népi stílusú nyakéket visel.

Ha szívünk hölgye zöldszínű követ foglaltat diófa-nyakékébe, fülönfüggőjébe, látjuk, hogy nem kétszínű. Látszik rajta, hogy mohamedán hitű, mert a Próféta kedvenc színe az ő színe is.

Oroszországban pedig az óorosz motívumos hajfogó fésűről ismerjük fel a hölgyeket.

És ha jobban megnézünk egy szép hölgyet, észrevesszük, hogy szoknyatűje is diófamintás.

És éjszaka, az ágyban, miről ismerszenek meg? Az igazi hölgy fülbevalóját diófa-ékszertartóba teszi.

Reggel a haját rózsakvarcos hajtűvel fogja össze.

Sálját pedig diófa-tűvel.

Az úriasszony a sálját nem maga kötötte, van arra embere, hogy szolgáljon körötte. A képen látható úriember bizonyítottan diófa-kötőtűvel köt. Sajnos, ma már nem kapható. A tű. De érték ma is. Egy kötőfonalakat és kellékeket árusító vállalkozás azt hirdeti, hogy aki törött diófa-kötőtűt küld neki, azt komplett kötőkészlettel viszonozza.

Ha úrihölgyünk nem annyira szép, mint ő tudja magáról, bizony, diófa-paraván mögött öltözik és vetkezik.

Valaha a hölgyek nem átallottak otthoni munkát végezni. Nemcsak vezették a háztartást, hanem szabtak-varrtak is. Erre szolgált a varrógép. Mégpedig nem akármilyen, hanem a legjobb, a legértékesebb, a hagyományos, lábbal hajtott, a Singer, aminek a faanyaga diófa volt.

És a másik hasonló, a New Home, 1902-ből.

De a ruhavarráshoz szövet kell, ma már nem kapni szöveteket, a hölgyeknek maguknak kell, kétszáz évvel korábbi módon megszőniük. Erre szolgál a diófából készült vetélő.

Fonalat se kapni. Hát, akkor magunknak kell rokkán és orsón megfonnunk. Nincs rokkánk és orsónk? Hát, akkor el kell kérni az anyai nagymamától. Nem az apaitól, mert a fonás-szövés-varrás génjei anyai ágon öröklődnek.

És a vasalónyél anyaga is diófa. Mivel a vasalást a 19. században még főleg nők végezték, logikus volt, hogy 1871-ben egy nő szabadalmaztatta a cserélhető vasalónyelet. Az amerikai Mrs. Potts találta fel az első hideg vasalónyelet, amelyet csak a vasaló felmelegítése után kellett a vasalóra csatolni. Egy csomagban egy diófából készült nyelet és három vasalót adtak, így két vasaló mindig a tűzhelyen lehetett, és a nyelet a másik, forró vasalóra lehetett áttenni, ha a használt vasaló kihűlt.

Képem sajnos, nincs róla, női titok.

Tisztelt Kolléga úr, kétféle úr létezik. Hagyományos, valódi, valamint a menedzser.

Az igazi urak esernyővel sétálnak. Például ilyen lovas-fogantyússal.

Amikor nem esik az eső, sétapálcával.

Ha tisztelt sétálgató Kollégám egy ilyen, diófabotos öregemberrel találkozik séta közben, kérem, legyen nagyon óvatos! Nem azért, mert felmerülhet, hogy a diófabot nem is igazi diófa, hanem hamis, nem ez a fő veszély. Hanem az, hogy véletlenül megsértjük az öregurat, - tudjuk, az öregurak rendkívül sértődékenyek, - és szétszedi a sétabotját. Akkor jaj nekünk!

Amikor kisétálták magukat, a diófabotos urak hazaérve levesznek egy palack óbort a diófa-palacktartóról.

Poharat a diófa-pohártartóban találnak.

Vagy ha úri kedvük úgy hozza, válogatnak a diófa-kupákból.

És pipázgatnak. Eddig a pipatóriumról úgy tudtuk, hogy az egy különleges szekrény. De akinek nincs szekrénynyi pipája, annak egyszerűbb pipatórium is elég. Például egy tizenkét vagy tizenhárom pipás. Ez általában elég.

Karcagon pedig nem urak, hanem szegényemberek laknak, a pipatóriumuk is kisebb, mint másfelé. Diófapipával ők is urizálhatnak.

És ha félenmarad a borosüveg? Nem szokott előfordulni, de ha mégis, készleten vannak a diófa-dugók és a pótdugó is.

Ezzel aztán ki is merült. Az úriember tevékenysége is, és ő maga is.

Ezzel szemben a menedzserek már kora reggel talpon vannak, Rooney-típusú borotvaecsettel borotválkoznak. Miért azzal? Mert az a legdrágább.

Előveszik a mobilt a (diófa-) mobiltelefon-tartóból, és már borotválkozás közben telefonálnak. Vagy fordítva.

Ha csörög a diófa-telefon, hirtelen nem is tudják, melyikhez kapjanak, hiszen annyit tartanak.

Felkötik diófa-nyakkendőjüket.

Kocsiba ülnek, maguk elé teszik navigátorukat. A navigátor nem az elektronikus kor találmánya. Amióta az emberek a diófát ismerik, azóta tudnak navigálni. "Menj egyenesen a diófáig, ott fordulj jobbra." Ez a navigátor jóval fejlettebb, mint a példamondat szerinti diófa, bár ez is diófából van. És telepítve van rajta nemcsak Európa, hanem az egész világ térképe!

De már piacra dobták a még fejlettebb, diófából készült navigátort is, amelyre már a csillagos égbolt is telepítve van. Hát, sokat kell még a májgájdon fejleszteni, mire a diófát utolérik!

A másik menedzsert arról ismerik meg, hogy bemutatkozáskor az is diófa-névjegytartót vesz elő.

Diófa-szivartartóból kínálják egymást.

A kevésbé menő menedzsereknek még megvan a vezetékes telefonjuk is, a nagyfőnökhöz közvetlen vonallal. Látjuk baloldalt alul a piros pontot? Az jelzi, hogy a felvétel még az előző ciklusban készült. Mert természetesen, azóta átfestették narancssárgára.

Ha nagynéha véletlen dolgozniuk kell, - megesik ez a menedzserekkel is, - már kapják is elő diófa-klaviatúrás laptopjukat és a hozzávaló, diófatalpú egeret.

És már nyomogatják is. Csak akkor veszik észre, hogy a laptop otthon maradt, a kamrában, diótöréskor.

Ilyenkor elő kell kapni a diófa-tolltartót, az is van olyan jó, mint a negyedik generációs ipad.

A tolltartóban rejlik az igazi különlegesség, a diófából faragott golyóstoll. Fémalkatrészei aranyfüsttel fúvottak, és hogy az arany le ne kopjon, epoxigyantával védettek.

Diófából ilyen kütyüket is csinálnak, amiknek a polgári neve iPhone 4/4S Case. De ezt nem érdemes megjegyezni, rövid életű. Csak amiből készült, a diófa az örök. Azt mentsük el, ne a nevét.

Tényleg, a menedzserek ma már nem írnak fel semmit, hanem elmentik. Egy ilyen, diófából készült USB adattárolóba.

Persze, nem kell komolyan venni, amit írtam. Tisztelt menedzser Kollégámnak - mivel az én kollégám, és szereti a diófát, - talán megvannak a felsorolt menedzser-attribútumok. De a menedzserek többségének nincsenek. De attól még urak, ha nem is valódiak.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább