Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Diófaasztalok

Kezdjük tehát az ebédlőasztalokkal, amint ígértem.

Legjobb, ha az ebédlőasztal is masszív diófadeszkából készül. Nem kell, hogy az asztal széle egyenes legyen. Lehet ovális, csücskös, vagy elágazó. Fő a természetesség. Ha elágazó törzsű diófából készíttetjük, az ággyal is harmonizál.

Csak görbe asztalok kaphatók? Dehogy! Egyenes embereknek egyenes vonalvezetésűt ajánlok.

Egyenes

Egyszerű embereknek pedig egyszerűt. Mint amilyen ez az egyszerű japán diófa-asztal.

Japán

És van még egyszerűbb japán diófaasztal, tömör diódeszkából, ami mellé szék se kell.

Japán

Gyerünk vissza a világ túlsó feléről. Úgy kerek a világ, ha az ebédlőasztalunk is az. A következő diófaasztal Angliában készült, bizonyos László nevű asztalos műhelyében. Asztallapja diógyökér-borítású.

De vigyázzunk! A lap szegélyén körben valami más faanyag is szerepet kapott.

Hát, semmi se tökéletes, még a diófaasztal se.

László László

Tekintsünk be az asztalosműhelybe. Rendelésünknek megfelelően már készülnek az újabb diófa étkezőasztalok. Szinte kész is vannak. Egyenesvonalú is, amelyik nem a vonalvezetésével, hanem finom kidolgozásával tűnik ki, és egy természetes diófatörzs hatású is, azoknak, akiknek természetük a természetesség. (A tábla repedéseit összefogó kapocs is természetes anyagból, mahagóniból készült.)

Nem az asztalosmester hibája, de vannak olyan diófa-asztallapok, amelyeken akkora a repedés, hogy már a mahagónikapocs se fogja össze. Mit tehet ilyenkor az asztalos?

Ne törődjön a repedéssel, hanem készítse el azzal együtt az asztalt. Különösen akkor, ha így bagolymintát kap műve.

Igaz, az ebédlőasztal így már nem fog elbírni nagyobb lakomákat, de arra a célra rendelhetünk masszív, feketedióból készült étkezőasztalt. A műhelyben már készül, szinte kész is.

Díszebédhez díszasztal jár, intarziaberakású, oregoni dióból.

A további ebédlőasztalok helytakarékosság okán a diófabútorok raktárába kerültek, hogy kíméljem tisztelt Kollégám türelmét. Onnan kattintással kinagyíthatók.

No, jó, ezek voltak az ebédlőasztalok. De mit csináljunk, ha vendégünk nem akar ebédelni? Erre is van megoldás, húzzuk szét diófából készült kínáló-szettünket, és arról kínáljuk. Fogadjunk, hogy vendégünk nem fogja tovább kínáltatni magát.

A diófa-ebédlőasztal mellé diófa-tálalóasztal dukál. Mint ez a borsómintás angol asztalka.

Az ebéd utáni kávét diódeszkából, diógyökérből készült kávézóasztaloknál ihatjuk meg.

Ugyancsak az ebéd utáni kávézásra jó a diógyökér-furnérral díszített asztal is.

A kisebb asztalokat már nyugodtan készíthetjük diófurnérból, azoknak nem kell annyira masszívaknak lenniük.

A következő asztal is diógyökér-furnéros, már valóban nem alkalmas étkezésre, mert nem masszív, még a lába is hajlik. Igaz, nem mind a négy. De azért dekoratív. Nehéz leveses vagy húsos tálat ne tegyünk rá. De azért praktikus. Például a lapja is felnyitható. Ha nincs rajta levesestál.

Az ilyen, felnyitható lapú, tárolórekeszekkel ellátott asztalokat nevezték munkaasztaloknak. Mint amilyen ez a III. Napóleon stílusú diófaasztal.

Pedig az az igazi munkaasztal, amin tényleg dolgozni kell. Például dagasztani. Ezt a nehéz munkát más nem bírja, csak a diófából készült dagasztóasztal. (Meg a pék.)

És még millió változata létezik a diófa-asztaloknak.

Először a lábát nézzük. Számoljuk csak: egylábú, kétlábú, háromlábú, hatlábú, nyolclábú, tízlábú, és van lábatlan, vagyis nullalábú. De ha nincs lába, görgője még lehet. Kattintással megnézhetők.

Az is érdekes, miből van a diófaasztal lába. Diófaágból, feketedió-gyökérből.

És van egy sor állatlábú is: kutyalábú, lólábú, póklábú, hattyúlábú, flamingólábú, szarvasagancs-lábú.

A következő sor oroszlánlábúval kezdődik. Aztán egy ugyancsak állatlábú jön, de annyira stilizált, hogy zoológiailag meghatározhatatlan, milyen állatról van szó.

Békalábú is van, amelyiknek a lapján még egy kövér békacomb is ugrál. Hogy le ne ugorjon, a faragott asztallapra még egy üvegtetőt is adnak.

Van annyi, mint égen a csillag. Jut eszembe, itt van a csillaglábú is. A fémlábúról és az oszloplábúról nem is beszélve. Csak botlábú nincs.


Ne nézzük tovább az asztal lábát. Milyen diófaasztalok vannak még?

Kisasztalokat, szalonasztalokat mindenki ismer, vagy ha nem, tekintsen be a diófabútorok raktárába. Ott még néhány speciális diófaasztalt is láthat. De fontosabb a használhatóság, mint a szépség, mert jó, jó, szépek a diófaasztalok, de ha már megvannak, valamire használnunk is kell őket.

Van olyan diófaasztal, amelyiknél csak tárgyalunk, másikon csak dolgozunk, a következőn rajzolunk, megint másikon varrunk. Az utolsón órát javítunk.

Ezek voltak a munkaasztalok.

Félre a munkával, már eddig is többet dolgoztunk, mint amennyi egészséges, jobban tesszük, ha a diófaasztalok mellett szórakozunk. A szórakozásunk igazán megér egy-egy külön asztalt. Például ezen az asztalon csak sakkozni szabad.

A többin kártyázunk, játszunk, olvasunk, öltözködünk, fésülködünk, tálalunk. A legkedveseb a két legutolsó, a szüreti asztal, amit csak szüretkor teszünk ki és a borozó asztal.


Külön asztalon tartjuk a gyertyát, és van egy, amin csak féldrágaköveinket tartjuk. Legkedvesebb asztalunknak pedig nevet adunk. A következő sorban az utolsót úgy hívják, hogy lowboy. (Nem azonos a cowboy-jal.)

Végül van még egy, hogy bámulják csupán:

És egy-két egzotikus diófaasztal. Például a kínaiak.

Léteznek egészen speciális diófaasztalok is. Például tömjénező (nem tévesztendő össze az öntömjénezéssel) asztalok Kínából, az 1700-as és az 1800-as évekből.

Egy oltárasztal, egy tömjénező asztal és egy festőasztal, ugyanabból a korból, ugyancsak diófából. Ezeket mondják hosszú asztaloknak.

Most pedig a legértékesebb kínai diófaasztal következik. A régiségkereskedő, Li úr szerint ugyancsak 18. századi, és ugyancsak oltárasztal. Mérete és díszítettsége viszont egyedülálló.

A szóbajöhető diófaasztalokat végignézve gondolom, tisztelt diófabútor-vásárló Kollégámnak már van elképzelése, milyen asztalt fog venni. A választást megkönnyítendő közlöm, hogy ez az asztal több mint 6 millió Ft-ot ér. Plusz szállítás. Plusz biztosítás. Plusz vám. Plusz áfa.


Van a kínai diófaasztal-kínálatban szebb is, olcsóbb is. De sajnos, jelenleg nem eladó.

Pedig ilyent kellene venni. Nem baj, majd figyeljük a kínálatot, és ilyen szépet keresünk.

Kasmíri Jobbra helyi motívumokkal faragott diófaasztal látható Kasmírból, amely kígyóformában Kasmír helyi jellegét ábrázolja, az egymásba fonódott, mégis egymásnak feszülő muzulmán-hindu ellentétet. Allah vagy Buddha a megmondhatója, miért marják egymást.

Jogos a felvetés, tisztelt asztalnál ülő Kollégám, hogy teljesen leültünk, leragadtunk a diófa-asztaloknál?

Nem, már a végére értünk, a határán vagyunk. Nemcsak a türelmünknek, hanem a diófa-asztaloknak is.

A művészet határára érkeztünk. Leo Sharkey műve következik, aminek a címe: Asztal vagy pad? Mindegy, hogy mi, diófa.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább