Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

A diófa kivágása

Mottó:
"Mely, magas égnek szegezett fejeddel,
Mint király, állasz vala társaid közt,
Tégedet látlak, gyönyörű diófa,
Földre terintve?"
(Baróti Szabó Dávid:
Egy ledőlt diófához)

Tisztelt Kollégám, mit csináljunk kiöregedett, de még jól termő diófáinkkal?

Szerintem ne vágjuk ki. Hadd teremjenek.

Kép helye

Az idősebbeket segíteni, támogatni kell. A diófákat.

Kép helye Kép helye

Ez viszont beteg volt, ezt kivághattuk. Látjuk, belül a sötét folt nem gesztesedés, hanem gombakártétel. Már fiatalon beteg volt, csoda, hogy eddig is élt.

Kép helye

Ha viszont diótermesztési célú ültetvényünk már végérvényesen kiöregszik, kivágáskor faanyagként hasznosíthatjuk. A probléma csak az, hogy a diótermesztés során a faanyagnevelés szempontjai háttérbe szorulnak. Például az ágrázásra nevelt, alacsony törzsű fák faanyagként kevésbé hasznosíthatók.

Kép helye

Hogyan nem szabad a diófát kivágni? Így.

Kép helye

Tisztelt favágó Kollégám, újból megkérdem. Hogyan nem szabad a diófát kivágni? Így.

Kép helye

Ja, nem tudja? Hát persze, még nem olvasta végig a diós képeskönyv favágóknak szóló fejezetét. Tehát:

Hogyan szabad a diófát kivágni?

Csakis a többször módosított 21/1970. évi kormányrendelet szerint, ami kimondja, hogy a fakivágási szándékot előzetesen be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjéhez vagy a közút kezelőjéhez.

4.§ (1) A jegyző, illetőleg a közút kezelője a bejelentést követő 30 napon belül
a) a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg;
b) a bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti.

(2) A bejelentést követő 30 napon belül — kivéve, ha a jegyző, illetőleg a közút kezelője a fa pótlását elrendelő határozatát, illetve kezelői hozzájárulását előbb adja ki — tilos élőfát kivágni; az említett határidő után a fa kivágható.

Ezek az általános érvényű rendelkezések azonban nem terjednek ki a gyümölcsfákra, így a diófákra sem. Kertünkben, gyümölcsösünkben szabadon dönthetünk a diófa kivágásáról.

És a szomszéd kertjében álló diófa kivágásáról dönthetünk-e magunk?

Ez a kérdés nem életszerűtlen, a Budapest XXII. kerületi Alkotmány utcában egy panaszos diófáját a szomszéd ki akarta vágatni, mert áthull a lomb. Az ügyvédjével íratott levelet a fa tulajdonosának, hogy vágja ki a fát, illetve perrel fenyegetőzött. No, ilyen esetben nincs joga a szomszédnak a fa kivágatásához, hiszen a fa szemetelése nem alap a kivágására.

Ez nem kitalált fülemüle-pör, ez valódi jogeset.

Tisztelt jogász Kollégám, ne komolytalankodjuk el, vagy ne jogászkodjuk el - a kettő ugyanaz - a diófa kivágásának komoly kérdését. Mert ha csak jogászkodunk, az élet - vagy a halál - oldja meg a diófakivágás problémáját. Mint az alábbi öreg feketedió fa esetében is, amelynek hosszú élete során nem született jogerős döntés a kivágásáról.

Kép helye

Persze, minden jogszabály megkerülhető.

Például a sokszor vitatott státusú Hegyi Karabahban a diófa a leginkább védett három fafaj között szerepel a helyileg érvényes Vörös Könyvben, amely a védett növényeket tartalmazza.

Kép helye Védett fát nem szabad kivágni. Egyetlen diófa kivágására se adnak engedélyt. Így nyilatkozott Hegyi Karabah miniszterelnöke, Anushavan Danielyan is, 2000-ben. Mezőgazdasági minisztere, Bakhshyan úr viszont szerződést kötött egy spanyol céggel, a Max Wood társasággal nagy mennyiségű diófa faanyagának eladására. Tízezer diófát vágtak ki ennek keretében 2000-2001-ben Hegyi Karabahban, mert állítólag mind beteg, károsodott, kiszáradt, megégett volt.

Még a temetők diófái is tövestül lettek kiszedve, nem törődve a sírok rongálódásával. A spanyol és olasz fafeldolgozók viszont alapanyag-bővébe kerültek. A jobboldali képen ezek a diórönkök már puskatus-készítési méretre vágva láthatók.

És létezik az ellenkező véglet is, amikor a már kipusztult diófákat se vágják ki. Pedig ki kellene. A következő képen kipusztult feketedió fák láthatók, egy füvesített területen. A kérgükön látszik, hogy halottak. A favágó vállalkozó a rákövetkező képpel bizonyította, hogy a több éve halott diófák faanyaga is értékes lehet még belülről.

Kép helye Kép helye

A diófaanyag nevelése tehát elvileg kivágáskor ér véget. Feketediónál követelmény a legalább 40 cm-es törzsátmérő. Ha feketediófa-erdőnk olyan gyenge termőhelyen nő, hogy a 40 cm-es törzsátmérő elérésére nincs reményünk, vagy ha fáink zömében hibásak, a kivágás kérdésében forduljunk erdész szakemberhez.

Kép helye

A kivágás előtt megbecsülhetjük, mekkora bevételre számíthatunk több évtizedes munkánk eredményeként. De ne galoppírozzuk el magunkat! Hiába drága a diófaanyag, a hibás árut a vevő mélyen ár alatt fogja megvenni. Például feketedió esetében súlyos hibának értékelik a törzs görbeségét, csavarodottságát, korai villázódását.

Kép helye

Totálkáros, furnérkészítésre értéktelen a diórönk továbbá, ha a törzs repedt, gombakáros, csavarodott. Értékcsökkentnek tekinthető, ha a törzsön elhalt vagy élő ág, csomó van, a fában farontó rovarok járatai vagy harkályvágta üregek vannak.

Kép helyeKép helye

Értékcsökkentő tényező a törzs repedése, a faanyag gombakártétel miatti romlása, valamint a fában maradt kerítésdrót is.

Kép helye

Az odvas diófán látszik, hogy faanyaga gombakáros.

Kép helye

Egészséges és gombakáros diófatönkök kivágás után:

Kép helye Kép helye

A kisebb hibák is csökkentik a dió, feketedió faanyag értékét. Az elhalt vagy élő ágak, a görcsök, a madárvágta, rovarrágta üregek.

Kép helye

Diótermesztési célú diófánk mikor tekinthető vágásérettnek?

Egyrészt, amikor már a diótermés csökken. És akkor, ha az elöregedő fán vízhajtások törnek ki. Ekkor már nem várhatunk további növekedést. A vízhajtás azt jelzi, hogy a hajtás fölötti törzsrészen, ágon már elhalt a fa.

Kép helye

A következő képen vágásérett közönséges diófák láthatók, hindsii alanyon. Az alany okozza a földközeli megvastagodást, nem az agrobaktériumos tumor.

Kép helye

A diófát nem úgy vágják ki, mint a többi fát, csak akkor vágják el a föld felszíne fölött, ha furnérkészítésre szánják.

Kép helye
Kép helye

Az előző képek természetes, feketedióval elegyes vegyes erdőben készültek, feketedió-fák kivágását illusztrálták. Ebben a kérdésben nincs semmi rendkívüli, az erdei feketediót ugyanúgy kell kivágni, mint más fákat.

Kép helye

A diófa legértékesebb része a tönkje, a vastagabb gyökerek indulásáig. Ezért kivágáskor a diófát markológéppel körül kell ásatni, majd kézzel a fölösleges földet kidobni, és motoros láncfűrésszel kell a főbb gyökereket elvágni. A többletmunka bőven megtérül. Sokan így csinálják, nehogy ilyen szép gyökéranyag vesszen kárba:

Kép helye

A nem furnérkészítési célra, hanem deszkának, fegyvernek, esztergálásra, stb. egyéb célra szánt diófa helyes kivágását a következő rajz is mutatja. A törökül nálam is kevésbé tudók számára: A kütük a tönk, amelyben a gyökéranyag a törzs anyagával találkozik, a tomruk pedig az értékes törzs.

Kép helye

De a rajztól eltérően a dióerdész számára nem ajánlott a törzs elvágása. A vevő, a feldolgozó tudja, hogy milyen célra milyen hosszú törzsre van szüksége. Nehogy egy rövidre vágással zárjuk rövidre 30-40 év munkáját!

Aki gondosan akarja diófáját kivágni, az az erős oldalgyökerek indulásánál is ráhagy 20-30 cm-t, még a képen jelölt kök bütümün túl is, hátha a gyökér anyaga is hasznosítható. Több a munka a körülgödröléssel, de reménykedhetünk a nagyobb bevételben.

Most veszem észre tisztelt diófatulajdonos Kollégám, hogy amit eddig a diófa kivágásáról írtam, az nem elég ahhoz, hogy ebben a bonyolult műveletben eligazodjunk.

Sose vágtunk még ki diófát, és az ismerős fakitermelő vállalkozónak se tudjuk pontosan megmondani, merről hogyan vágjon, hogy a legjobban járjunk anyagilag. Mert nagyon nem mindegy, nagyon ráfizethetünk.

Szóval, elbizonytalanodtunk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk az egyszerűbb utat választani, és a fenébe hagyni a szakismeret megszerzésének rögös útját. És hajlamosak vagyunk a leendő vevővel kivágatni a diófát.

Ez is egy járható út, hazai erdészeti kutatók ezt ajánlják a diófaerdők (leendő) tulajdonosainak. Lehetőleg lábon adjuk el az erdőt. Egyrészt megtakarítjuk a favágás költségeit, másrészt megnehezítjük a vevő helyzetét azzal, hogy a lábon álló diófa minőségét kell megbecsülnie.

Ez esetben lemondunk a bevétel egy részéről. Nem kell utólag magunkat okolnunk, hogy kevés a bevételünk, hanem előre tudomásul vesszük, hogy csak az erdőművelés haszna a miénk, az elsődleges fafeldolgozásé már nem.

Világszerte sokan vagyunk ilyenek, diófatulajdonosok.

Ezt a helyzetet ismerte fel egy, ezzel a témával hivatásszerűen foglalkozó szakegyetem, hadd ne mondjam, melyik, és a diófatulajdonosok segítségére szerződésmintát készített a lábon álló diófaanyag adásvételére.

Nem, a szerződésmintát nem mellékelem, annyira eltér a magyar jogrendtől. De a diófatulajdonosok érdekét védő szempontok fontosak. Ezeket azért megemlítem, és ezek alapján ügyvédünk is elkészítheti a diófa adásvételi szerződését.

Aki ügyesen adja el akár csak egy szál diófáját, egyedül abból meggazdagodhat. Példa rá Mrs. Lloyd Hayes, Williams County-i hölgy Ohio-ból, akiről 1976-ban írta meg a korabeli újság, hogy 30.000 dollárt, mai áron mintegy 7 millió forintot kapott egy feketedió-fáért. Igaz, nagy volt a fa, valamivel magasabb, mint 40 m, és vállmagasságban meghaladta az 1 m-t az átmérője.

Tisztelt Kollégám, vessen egy pillantást a következő úriemberre. Ő egy igazán gazdag ember. Most fogja eladni a saját vállalkozásban kivágott, mögötte felállított diófatönköt. Nem kötött fakivágásra szerződést, maga intézte. Hát, ügyesebb, mint mi.

Kép helye

Mert mi, itt, az Alföldön csak erre vagyunk képesek, így hirdetjük, apróban. Mert a rönkünk is apró:

Kép helye Kép helye Kép helye

És ezért a rönkért akarunk sokat kérni. Vagy ezért a diófáért:

Kép helye Kép helye Kép helye

Diótönkök - amerikaiul burl-ök - egy amerikai faüzem udvarára készítve:

Kép helye

Amerikában vannak szakemberek, pl. Walt Rowe vagy Dennis Hepler, akik a diófa - és más fák - tönkjének, gyökerének kitermelésére, feldolgozására szakosodtak, és abból igen értékes, rajzolatos, mintás deszkákat készítenek. Módszeresen kutatják nemcsak a fakitermelés területeit, hanem megvásárolják és kitermelik a házikertekben kiöregedett, kiszáradt diófák tőkéjét is. A fa gyökerei közül a köveket, sziklákat kivésik, hogy minél több gyökéranyag kitermelhető legyen, mert szerintük az még értékesebb, mint a diófa törzse. Hosszúláncos láncfűrésszel dolgoznak az igazi szakemberek.

Kép helye Kép helye

Ha a láncfűrészt nem szakember kezeli, az eredmény ilyen lesz:

Kép helye

Ez egy jól sikerült diófa-kivágás volt:

Kép helye

Kitermelés után a diófatövet letisztítják, lemossák, majd - például 5 cm vastag - deszkákra vágják.

Az első vágást kézi láncfűrésszel ejtik meg, amihez most láttuk, milyen hosszú láncfűrész kell, a többit pedig fűrészgép alatt, végül lapokra vágják.

Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye

Lapokra vágás után a deszkákat szárítják. Először egy rétegben napon szárítják, időnként megforgatják, majd műanyagfóliával letakarva, az eső ellen védve hosszabb ideig a szabadban hagyják.

A száraz deszkák felületét drótkefével, csiszolóanyaggal csiszolják, majd felületkezelés után a deszkákat a vevőhöz szállítják.

A következő két képen lapokra vágott diófa gyökéranyag látható. A lapok pontosan 2,25 coll, vagyis mintegy 5,6 cm vastagságúak. Ha a lapok felületét nézzük, előtűnik az értékes rajzolatosság.

Kép helye Kép helye

Aki ennyire leszakosodott egy tevékenységre, az mindent tud munkája tárgyáról. Dennis Hepler azt írja, a "burl" nem azonos a dió gyökéranyagával, a kettő közül az igazi "burl" az értékesebb, ami a törzs és a gyökér találkozásánál terem, és jellemzően szemölcsös, bibircses kinézetű. Vagy mint egy rákos duzzanat, vagy mint egy kiinduló gyökérsarj, ami aztán nem fejlődött ki. Szerinte ugyanilyen értékesek a törzs alsó részének benőtt hibái, egy villámcsapás helye, rovarkártétel benőtt nyoma. Legértékesebbnek a madárszemnek nevezett szemcsés "burl"-öket, valamint a csipkés, vagy az örvénylő szemcsés, végül a sodrott, fonott mintázatú faanyagot tartja.

Kérdés ezek után, hogy Dennis Hepler milyen gyökéranyagnak nevezné anak a diógyökérből készült furnérnak a mintázatát, ami a következő képen látható. Ez egyébként egy európai közönséges dióból származik.

Kép helye

Hogy kalkulálni tudjunk, jó, ha tudjuk, hogy átlagosan a kitermelt diófaanyag 5-6 %-a minősül diógyökérnek.

Kép helye Kép helye

Kép helye A diórönköket kitermelés után a fűrészüzembe kell szállítani. Házilagosan utánfutóval is megoldható, de nagyobb mennyiségben fajlagosan kevésbé költséges, ha ezt a munkát minél nagyobb trélerrel végeztetjük. Ezt mutatják a következő képek. A jobboldali kép francia felvétel, a francia diótermő tájon készült. A következő négy pedig feketedió-rönkök szállítását mutatja, Amerikában.


Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye

Ha diófánkat magunk vágjuk vagy vágatjuk ki, a diófarönk értékesítése kivágás után szokott megtörténni. Mennyit ér egy diórönk?

Mert, hogy fel is dolgoztuk diófaanyagunkat, és nagy mennyiségben áll rendelkezésre diófurnérnak alkalmas diófarönkünk, szeretnénk végre eladni, hiszen 25-30 éve várunk erre a pillanatra.

Most vigyázzunk nagyon.

És legyünk körültekintőek.

Mert a diófaanyagnak nincs kialakult piaci ára, leendő vevőnk tehát nagyon be akar csapni minket, mert nincs mihez viszonyítanunk az általa kínált árat.

A piacon mindennek az árát a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg.

Kivéve a diófarönk árát. Mert a diófarönk esetében a faanyag várható minősége sokkal nagyobb áralakító tényező, mint az aktuális - hollandiai tőzsdei - ár. De sajnos, csak lefelé. A közismert árak a hibátlan, furnérkészítésre alkalmas rönkökre vonatkoznak.

Elvileg a diórönk értékét átmérője, hossza, és kis mértékben színe határozza meg. Szóval, döntő a köbtartalom, és kevésbé a szín.

Pontos árakat nem tudok, az ár mindig attól függ, a vevő mennyire tud becsapni minket. De ne adjuk olcsón, adjuk inkább annak, aki megadja az árát. Egy köbméter diórönk áráról hallani lehetett régebben 60.000 Ft-ot is, de Uniónkon belül - Hollandiában - már korábban is 70.000 Ft-nak felelt meg a tőzsdei ára. Most hallottam, hogy Szlovákiában 70.000 Ft értékben kelt el egy nagyobb tétel. Beszéltem olyan szakemberrel is, aki szerint 150.000 Ft-ot is megér. És igazán nem nagy gond manapság interneten egy megbízható olasz diófafeldolgozó üzemet keresnünk, és annak eladnunk, mert azok keresik. Az olasz feldolgozók adják Európa diófurnér-termelésének felét.

Ismeretesek magasabb árak is. A teljesen hibátlan, 2,2 m-nél hosszabb, 40 cm-nél vastagabb diórönkről - furnér céljára - Olaszországban hallani 200-300 ezer Ft/m3 árat is. Spanyolországban még magasabb árakat közölnek. Köbméterenként 1200-2400 eurót a közönséges dióra. A feketedióra ennek csak a felét.

Az angliai, northmoori erdészeti kutatóintézet is tájékozódott az árkérdésben, és úgy találta, a furnérnak alkalmas rönkért (minimum 2,2 m hosszú, 40 cm átmérőjű) a minimálár 700 angol font, köbméterenként. A jobb minőségű furnéranyagért pedig 1000-1100 font/m3 a reális ár. Ezt szorozzuk be az adott árfolyammal, és ne adjuk olcsóbban.

De előrejelzésük szerint ez az ár csak emelkedhet a jövőben.

Kép helye

A feketedióval közel megegyező árat várjunk el a mi diófánkért is. Amerikában egy 5,5 m hosszú, hibátlan, első osztályú feketedió rönk 1.500 $-t is ér. Hatalmas, egyedülállóan nőtt feketedió fák faanyaga pedig 20.000 $-t.

Kép helye

Gondolom, ha tisztelt diófatulajdonos Kollégám eddig eljutott az olvasásban, még nem lett okosabb abban a kérdésben, hogy mennyit kérjen kivágott vagy kidőlt diófájáért. Mert nem szakember a kérdésben, és fáját nem faanyag-célra nevelte. Dehát egyszer mindenkit utolér a végzete, a diófát is. Egyszer mindnyájan ott állunk a nehezen megválaszolható kérdés előtt, mennyit kérjünk a diófánkért.

Kép helye Kép helye

Ebben segít nekünk egy angol tanácsadó szolgálat, Titchmarsh és Goodwin urak, akiknek ez a foglalkozásuk. Pénzért megmondják, mennyit kérjünk, és ajánlatot tesznek, hol adjuk el. Forduljunk hozzájuk. Hangsúlyozottan a diótermő diófákról beszélnek, legalább 203 cm törzskörméretű, legalább 180 cm rönkhosszúságú, tehát legalább 80 éves fákról. Keressük meg őket.

Kép helye

Kép helye Rosszul nevelt (nem faanyagnak nevelt) diófáért keveset fogunk kapni. Ezek elsősorban az életük során elhanyagolt útmenti és házikerti diófák. Nézzük meg például a jobboldali, kerítéshatáron álló feketedió-fát, de ugyanez elmondható a közönséges dióról is.

Rövid a furnérként hasznosítható törzshossza, nem hengeres, és mivel kerítésoszlopként is funkcionált, joggal feltételezhető a benőtt kerítésdrót.

Értékcsökkentő tényezők:

A drótok, szögek nemcsak a leendő furnér- és deszkaanyagot értéktelenítik el, hanem a fűrészt is tönkreteszik.

Kép helye Kép helye

Ebbe a fémtáblába akadva tönkrement egy fűrészüzem fűrészlapja. Az üzem szíves közlése szerint a csere 1.400 dollárba került.

Ezt a diófatörzset még nem vágták ki. Ki kéne előbb húzogatni a szögeket belőle.

Kép helye

Most jutott eszembe, hogy könyvemet diófaanyag-vásárlók is olvashatják, nemcsak diófatulajdonos gazdák. Őket mivel vigasztaljam, ha az előbbiekben oly magasra tettem a diófarönk árát? Nekik azt tudom ajánlani, azoktól vásároljanak, akik nem olvasták ezt a fejezetet. Például apróhirdetőktől. Egy külföldi internetes apróhirdetésben például a kép szerinti 6-8 cm-es diódeszkákból 7 köbmétert kínálnak 900 dollárért. Ez talán a fele annak az árnak, amiről feljebb mint minimál-árról beszéltem.

Kép helye

A diófaanyag magas ára a feketézők figyelmét is megmozgatta. A grúz pénzügyminisztérium közlése szerint ebből a diófaanyagból 47 m3-t akartak illegálisan értékesíteni, de a pénzügyérek lecsaptak a feketézőkre. Látja tisztelt Kollégám, hogy micsoda emberek vannak? És hogy kell vigyázni?

Kép helye

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább