Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Oregoni feketedió faanyagnak

Oregoni feketedió fa Hogy jön ide Oregon? - kérdezi joggal tisztelt dióerdész Kollégám. Hát, úgy, hogy a feketedió és az észak-kaliforniai feketedió (Juglans hindsii) hibridje, az Oregoni feketedió csodálatosan szép faanyagot ad, és nálunk is termeszthető lenne. Bár ezt eddig nem próbálta ki senki.

Ezt a két feketedió-fajt nem véletlenül keresztezték. A hibridizálás első célja a közönséges dió számára megfelelő alany létrehozása volt. Közben figyeltek fel ennek a hibridnek egyedülállóan szép faanyagára, jó növekedésére. Kétszer olyan gyors növekedést produkál - oregoni körülmények között, - mint a faanyagért legelterjedtebben nevelt feketedió (J. nigra). A faanyag minősége egyértelműen jobb, mint másik szülőjéé, a kaliforniai feketedióé.

Diója viszont semmitérő. Kevés, és a dióbél nehezen nyerhető ki. Létezik ugyan a Cooksie nevű, diótermesztésre elismert vékonyhéjú fajtája, de termesztéséről nem tudok.

Játsszunk el a gondolattal, mi nem próbálkozhatnánk meg faanyagcélú termesztésével?

Oregon átlaghőmérséklete megfelel a magyarországinak, azzal a különbséggel, hogy ott jóval több az eső. A faanyag szép színét pedig azzal is magyarázzák, hogy ott a talaj vasban gazdag. Lehet.

Oregoni dió Kép helye

Ha telepíteni akarjuk, a szaporítóanyagot természetesen Oregonból kell beszerezni. Kapható konténeres csemete és szabadgyökerű magonc, de minket a mag (dió) érdekel leginkább, ilyen távolságból. Ennek a hibridnek a magvai novembertől februárig kaphatók, 10 cent/db egységáron.

Nem mindegy viszont a magvak eredete. Az Oregoni hibridek változatosak, ezért Oregonból is csak megbízható helyről vásároljunk.

Oregoni csemeték faiskolában Kép helye

Az Oregoni feketedió telepítésének nincs előírt technológiája, az alábbiak csak javaslatok.

Mint minden diófajnak és dióhibridnek, az Oregoni feketediónak is mély, jó szerkezetű talajra van szüksége. Mivel a talaj nedvességét fokozottan igényli, száraz fekvésbe ne ültessük, csak ha rendszeresen öntözni tudjuk. Dombos vidéken a dombok északi és keleti lábánál érzi jól magát, de csak enyhe lejtőt szeret. Patakparton jól, szépen nő.

Ültetés előtt ajánlatos egy talajművelést végezni. Nem kell mélyen, a gyomirtás a lényeg, hogy a fiatal csemetéknek minél kevesebb gyommal kelljen megküzdeniük. Előzetesen vegyszeresen is lehet irtani a területen lévő gyomokat.

A magonc-csemetéket ősszel, a tél beállta előtt legjobb ültetni, nedves talajba, hogy a tavaszi kihajtásig gyökeret ereszthessenek, mivel a csemetekerti kiemelés során gyökerük károsodott, és a következő nyári szárazabb időszakra fejlett gyökérzettel rendelkezzenek.

A magvakat pedig a gyenge kelési arány megnövelése céljából vermelni (rétegezni) kell a tél folyamán, nyirkos, hűvös helyen tartani, és március előtt helyükre kell vetni. Legjobb akkor vetni, amikor a diók csírázni kezdenek.

A magvetésnek az lehet a legnagyobb hátránya, hogy ha a területen sok rágcsáló él, igen nagy károkat okozhatnak. Ha a magvakat végleges helyükre vetjük, akkor egy leendő fa helyére hármat helyezzünk. Átlagosan egy fog kikelni.

Gyenge víztartó képességű talajon (homoktalajon) fontoljuk meg a magvetést, nehogy a kelő csemete vízhiányban pusztuljon el. Ha csemetét telepítünk, számítsunk arra, hogy az első éves hajtásnövekedése gyenge lesz, egy évig csak a gyökerét fogja fejleszteni.

A dióvetést egyszerűen végezhetjük, csak 8-10 cm mélyre helyezzük, miután egy ásóval (vagy fúróval) meglazítottuk a földet. Rögtön a magvetéskor feltűnő színű apró zászlót tűzzünk ki, hogy a gyomok kelése után is lássuk, hol fog a dió kelni.

Egy oregoni feketedió-farmer: K.Nagy Péter Kép helye Az Oregoni feketedió-erdő fáinak térállására nincs előírás. Leggyakrabban 2,4x3 m-re vagy 3x3 m-re állítják be a fák távolságát, így hektárra vetítve kb. 1100-1400 fával számolnak. Ez a sűrűség szükséges az úgynevezett önmetszéshez, vagyis ahhoz, hogy az árnyékba kerülő oldalágak maguktól elhaljanak. És az is fontos, hogy a diófa koronája ne kezdjen terebélyesedni, a csúcs-vessző elágazni, ami szabad térállásban hamar bekövetkezik. Ha a diófa csúcsa nem érzékel maga körül üres teret, hanem a szomszéd fák közel egyformán nőnek, a csúcs nem ágazik el, felfelé törekszik. Így kapunk egyenes törzset.

Ha az első években köztestermesztéssel is számolnak, a sortávolságot 6 m-re állítják be, két sor diófa között egy vetőgépnyi szélességben akár kukorica is termeszthető. Hozama elmarad ugyan a szokásostól, de művelése és termése besegít a diófaanyag-nevelés költségeibe.

Oregoni dió Kép helye Cél a legalább 3, de inkább 4,5, leginkább 6 m hosszú egyenes törzs, csomók, ágak nélkül. A metszési eljárások ugyanazok, mint a feketedió művelésében szokásosak.

Később az állomány a feketediónál leírthoz hasonlóan ritkítható. A kivágás idejére 250 db maradjon csak hektáranként! Ez fontos, így lesz mind értékes.

A fiatal csemeték az első néhány évben a tápanyagellátást (műtrágyázást) és az öntözést egyaránt igénylik ahhoz, hogy megéljenek és növekedjenek. Mindkét tekintetben a gyomirtás az elsődleges feladat, mert a gyomok úgy a vizet, mint a tápanyagot felveszik a talajból a diócsemete elől. Az első két év után már gyomirtó vegyszert is használhatunk. Ha csemetét ültettünk, az első évben fölösleges műtrágyázni. A diócsemete gyökérzete még kicsi, úgyis a gyomok használnák el a tápanyagot. Csak a második vagy a harmadik évtől kezdve műtrágyázzunk.

Az Oregoni feketediót betegségek, kártevők nem veszélyeztetik jobban, tán még annyira se, mint a többi diófélét. Legveszélyesebbnek a vírusbetegséget tartják, mert a faanyagot is károsítja, elértékteleníti.

Az Oregoni feketedió termesztői is próbálkoznak más fafajokkal elegyes dióerdővel. Náluk a csapadékkal nincs gond, a puhafát adó nyár és fenyő fajok gyorsan nőnek. Hogy a diófának legyen egy kis előnye, a köztes fákat csak több évvel később telepítik be a diósba. De például a duglaszfenyővel vigyázni kell, mert juglonérzékeny, ezért legfeljebb karácsonyfa-nevelésre jön szóba ilyen körülmények között.

Az Oregoni feketedió eltelepítése, ápolása nem olcsó, hektáranként mintegy 5 millió Ft-nak megfelelő dollárba kerül Oregonban. A költségek miatt ott se mindenki vág bele nagy telepítésbe. A lakóházak körzetében nevelnek néhány egészen nagy fát, esetleg kisebb, kieső területeket ültetnek be vele. Egy fasort, egy patakpartot.

Ebben a gyors világban a legtöbb ember nem szánja rá magát több évtizedes beruházásra.

Oregoni dió Kép helye

Ha erdőnket gondosan neveltük meg, biztosak lehetünk az igen szép, jó minőségű rönk-kihozatalban, ami fűrészáruként ugyanúgy magas árú, mint furnérként. Értékét nemcsak jó diófaanyag-minősége jelenti, hanem különleges színe és mintázata is. Pirosas, narancsos árnyalatok, feketés csillogások jelennek meg az anyagában.

Legnagyobb helyi, oregoni feldolgozója szerint a faanyagot nem szabad a feketediónál szokásos módon gőzölni a szebb szín érdekében.

Agroforestry

Tisztelt hazai Kollégám, Ön és én, mi, magyar parasztgazdák nagyon el vagyunk maradva a világ, azon belül Európa mezőgazdaságának fejlődésétől.

Itthon még nem is láttunk agroforestry-t.

Pedig Európában is terjed már 30 éve, abban az Európában, ahova már 15 éve mi is szeretnénk tartozni, és most már mi is odatartozunk.

Ez a kifejezés, az agroforestry, a ritkán ültetett (50-100 fa/ha), faanyagnak nevelt fák közötti mezőgazdasági művelést jelenti. Vagy annak a próbálkozását. ((Alföldi paraszti eszemmel úgy fordítom magyarra az agroforestry kifejezést, hogy az agro jelenti az agrártevékenységet, a fores a farészt, a try pedig angol szó, próbálkozást jelent.))

Na, jó, ez a vicc nem jól sikerült, nézzük komolyabban. Az első képen hibriddió látható búzával, a másodikon közönséges dió búzával, mindkettő Franciaországban. A második képen látható ernyők kutatási célt szolgálnak. A francia INRA kutatóintézet foglalkozik ezzel a művelésmóddal.

Agroforestry Kép helye Agroforestry Kép helye

Feketedió köztessel Kép helye A mezőgazdasági területen, szántóföldi vagy kertészeti művelésű sávok között létesített fasorokkal vegyes művelést nevezik Amerikában Agroforestry-nek, spanyol nyelvterületen Sistema Silvoagrícola-nak.

Ez az "egy rókáról két bőrt" módszere, amikor a korlátozottan rendelkezésre álló földterületet egyaránt hasznosítjuk szántóföldi (esetleg kertészeti) termékek termelésére és faanyagtermelésre is. Ennek a termelési módnak előnyei, hátrányai egyaránt vannak.

Lejtős, erodálódó területen határozott előnye a fasoroknak, hogy nemcsak hogy mérséklik az eróziót, hanem az erodált lejtő rehabilitálására is alkalmas.

Bár másféle fák is számításba jöhetnek az agroforestry-művelésre, a diók fajai a leggyakoribbak. Ennek az az oka, hogy a diófélék a legkésőbben kihajtó fák, és tavasszal nem zavarják a köztes növény fejlődését. A dió lombja akkor sűrűsödik be, amikorra a búza már túl van a saját vegetációs idejének nagyobb részén. Más haszonnövények számára a diófasor nyári árnyéka a túlzott nyári napsütés ellen ad védelmet.

Kép helye Kép helye

A dióféle fák gyökérzete a talaj mélyebb rétegeit is hasznosítja, ahova a gabonák gyökere nem ér le. Felszínhez közeli hajszálgyökereik is mélyebben fekszenek, mint a gabonák gyökerei.

Ez a megállapítás természetesen az évente szántott talajfelszínre vonatkozik. Nem bolygatott talajon a diógyökeret a felső 10 cm-ben is megtaláljuk.

A feketediót előszeretettel művelik ilyen formában Amerikában. Ez a művelési mód nem alkalmas jó minőségű faanyag termelésére, mert a fák korán elágaznak. Helyesbítek. Alkalmas lehet, de rendszeres törzsnevelési metszési beavatkozásokkal. Inkább diótermelésre jöhet számításba az ilyen művelés, mégis faanyagnevelési céllal találkozunk gyakrabban.

A fasorok között nemcsak búza, kukorica, szója, takarmánynövények (pl. vöröshere), zöldségfélék, hanem bogyós gyümölcsök (málna, szeder, stb.) és karácsonyfának nevelt fenyők is termeszthetők. Gyümölcsfák és díszfák csemetéi is nevelhetők a sorközökben.

Szója köztes feketediósban Franciaországban:

Kép helye

Gabona köztessel:

Kép helye Feketedió gabona köztessel Kép helye Feketedió búza köztessel Kép helye

Lucerna köztessel:

Fiatal feketedió ültetvény Kép helye Feketedió ültetvény Kép helye

Repcearatás agroforestryben:

Kép helye

A diófasorokat általában 9-12 m-re telepítik egymástól, a soron belül pedig 2-3 m-re ültetik a feketedió fákat. Ezeken a határokon belül elég nagy a változatosság. a gyakorlatban 2x9, 2x12, 2,5x9, 2,5x12, 3x9 és 3x12 m-es ültetési rend szokott legtöbbször előfordulni.

Kép helye

Hibriddió Kép helye Ha búza a köztes növény, - ami a leggyakoribb, - induláskor 80-100 cm lehet a fákhoz legközelebbi távolsága. A fasorok távolságából mindenki kiszámolhatja, termőföldjének búzatermő képessége hány százalékkal csökken. A fák növekedésével, az oldalágak terebélyesedésével a fasor mellett hamarosan 2 m távolságot is el kell hagyni.

Hogy az alsóbb oldalágak minél kevésbé akadályozzák a mezőgazdasági művelést, azok végeit rendszeresen vissza szokták metszeni. Ezt hívják csúcsmetszésnek. Ezzel a módszerrel az oldalirányú terebélyesedés jó ideig karban tartható. Búza és feketedió Kép helye Nemcsak a mezőgazdasági gépekkel okozott kárt csökkenthetjük a csúcsmetszéssel, hanem tapasztalat szerint meggyorsul a fa felsőbb részeinek, csúcsának fejlődése is.

Idővel, a diófák növekedésével a köztes művelés területét csökkentik, és fel is hagyhatnak a köztes műveléssel. Vagy csak kaszálják a fasorok közötti gyepet.

Talajművelés tizenegy éves agroforestry-állományban:

Kép helye

Kép helye Csak a jól gondozott, helyesen metszett agroforestry-diós faanyaga lesz értékes, olyan, amit a műbútorasztalosok keresnek és értékelnek. A törzsek természetes állapotban sokszor rövidek, ágak vannak rajtuk, görbék. A metszések utáni alakok sem érik el gyakran a minőségi rönk fogalmát.

Olyan metszésre kell törekednünk, amely után egyenes, elágazások nélküli törzs marad, csak néhány csomóval. Közönséges diónál 2,5-4 méteres rönkre van szükségünk, feketediónál és hibriddiónál pedig akár 6 méteresre. Egyenes, függőleges törzset kell kialakítani az alakító metszés során, villás elágazás nélkülit.

A gyakorlatban az első évben nem metszünk, gyakran csak a második év után. Végignézzük a fácskát tetőtől talpig, és gondolatban megjelöljük az elágazásokat, továbbá azokat a nagyobb ágakat, amelyek később felfelé fordulva nőhetnek. Figyelnünk kell azokra az örvökre, ahonnan túl sok elágazás indul.

Persze, nagyon fontos, hogy ne egyszerre vágjuk le az összes kritikus ágat. Válogatni kell, és fontosság szerinti sorrendben beavatkozni. A levél ugyanis a fa tüdeje és gyomra. Nem szabad több ágat lemetszeni egyszerre, mint az ágakon lehetséges levélzet egyharmada. Különben legyengül a fa. Visszamarad növekedésben, és a kórokozók könnyebben betegítik meg.

Ha túl sok a levágni való ág, és nincs idő megvárni a következő évi metszést, inkább a vegetációs időn belül iktassunk be még egy zöldmetszést.

Az agroforestry-fák esetében a gyümölcstermés egyébként is lényegtelen, az éves metszést is a vegetációs időre ütemezhetjük, legjobb június közepe és augusztus közepe közé. Ekkor viseli el legjobban a diófa, és a nedvvesztesége is a nyár második felében a legkisebb. Ezen az időszakon kívül a betegségek veszélye is nagyobb.

A metszés helye sima és tiszta legyen. Csak jó minőségű szerszámmal szabad dolgozni. Hüvelykujj-vastagságig metszőollóval, afölött fűrésszel. A magasan elhelyezkedő ágakat létráról vágjuk le, hogy minőségi munkát tudjunk végezni. Az ágat a törzshöz minél közelebb, kis kidudorodást hagyva kell levágni, elkerülve a nagyobb sebeket. És nem szabad csonkot hagyni, ami elhal. Tizenöt év után az agroforestry-diófák alakulni kezdenek. Ettől kezdve már csak növekedniük kell. És a sűrűn ültetett fák között megkezdhető a ritkítás.

Ha egy fiatal diófán túl sok hibát találunk, a legjobb, ha a föld színénél elvágjuk, és a kitörő gyökérsarjakból hagyjuk meg a legerősebbet, legegyenesebbet.

Itt nem tizenöt év alatti, hanem húszéves hibriddió júliusi zöldmetszése látható.

Kép helye Kép helye

24 éves hibriddió Kép helye Az erdőszerű műveléshez hasonlóan az agroforestry-diófasorokban is sort kell keríteni a ritkításra. A ritkítás elvei ugyanazok, mint a zárt állományban, de könnyebb a helyzet. 10- 15 évvel a telepítés után kerülhet rá sor. Annyival egészíthetjük ki a ritkítás szempontjait, hogy a diót gyengébben termő fákat is kivágásra szánhatjuk.

(Nem beszéltem róla, de szerintem nyilvánvaló, hogy nem diótermő, faiskolából vásárolt csemetéket ültetünk az agroforestry keretében, hanem magoncokat. Nem várhatunk minőségi diótermést, de, mint egy diókereskedő ismerősöm szokta hangsúlyozni, minden dió eladható, csak az a kérdés, hogy milyen piacra és mennyiért.)

Az agroforestry-művelés nem könnyű munka. A fasorok sokszor akadályozzák a mezőgazdasági művelést, a mezőgazdasági gépek pedig elkerülhetetlenül károsítják a fákat. A szántás a fák gyökerét is. A következő kép is munkagéppel okozott kárt mutat.

Kép helye

A következő két kép egy 30 éves, feketediós agroforestry-művelésű területet mutat pozitívban és negatívban. A terület Claude Jollet tulajdona Franciaországban, Charante-Maritimes községben. Jól látszik ennek a művelésmódnak a nehézsége. A fák oldalágait traktorvontatású sövénymetsző géppel metszették fel V alakban, hogy a szántóföldi növények ne károsodjanak. Jollet úr 30 év elteltével is 10-12 m széles mezőgazdasági parcellákat művel a diófasorok között.

Kép helye

Kép helye Szinte lehetetlen a fasorban a gyomirtást megoldani, mert amíg a diófa fiatal, gyomirtó vegyszert nem alkalmazhatunk. A hosszú fasorokat pedig lehetetlen kézi erővel végigkapálni. Permetezni se tudjuk a fákat, ha valamilyen növényvédelmi okból szükség lesz rá.

Hogy mennyi probléma lehet, nézzük meg a jobboldali feketedió-tönköt. Kivágás után válik láthatóvá a faanyag kékes-zöldes elszíneződése, ami abból adódott, hogy a kivágás előtti évben a fa környékét gyomirtó szerrel kezelték, mert bokrok burjánzottak el körülötte. Az ilyen színű faanyag értéktelen. Ez a méreg, nem a növényvédőszer!

Ha bizonytalanok vagyunk az agroforestry-művelés mikéntjében, és mégis szeretnénk megpróbálni, ültessünk csak egy diófasort a tábla szélére, amint az alábbi feketedió-fasor gazdája tette. Az első képen nyári állapotukban látszanak a fák, a másodikon télen, metszés után.

Kép helye Kép helye

Az agroforestry-műveléssel a gazda diverzifikálhatja agrártevékenységét, a gabona mellett a diótermést is eladhatja, több lábra állhat. Kombinálódik a rövid távú és a hosszú távú befeketés.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább