Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Külsőleges használat

Mottó:
"illatos diólevéllel
ti vetitek ágyamat"
(Babits Mihály)

A diólevél fertőtlenítő, összehúzó, hámosító hatása külsőleges használatkor is érvényesül. Az a sok-sok módszer, ami most következik, a fél világról származó tapasztalati megfigyeléseken alapul. De tudományos alapja is van. Grúz kutatók a náluk használatos diólevél-krémet vizsgálták meg, és megállapították, hogy a diólevél hatóanyagai a krém segítségével szinte teljesen elpusztították a krémmel bekent testfelületen az Enterobacteriaceae, Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa baktériumokat.

A diólevélből legtöbbször teát, főzetet készítenek. A réges-régi orvosok közül Avicenna más úton járt, a zöld diólevél kipréselt levét használta gyógyszerként. Fülfolyást gyógyított vele.

Rácz Gábor és szerzőtársai Gyógynövényismeret című alapművükben 4-5 kávéskanálnyi (száraz, tört) diólevélből 2,5 dl vízből készített főzetet javallanak külsőleges használatra, borogatásként alkalmazni ekcémák, pattanások, bőrgennyesedés ellen. A javaslat nem újdonság, Indiában évezredek óta alkalmazzák makacs gyulladások ellen is.

Tizenhetedik századi orosz katonaorvosok a sebeket rendszeresen diólevéllel gyógyították.

Második világháborús német katonákról jegyezték fel, hogy bőrkipállás enyhítésére zöld diólevelet tömtek nadrágzsebükbe. Nem is olyan hosszú idő múlva fájdalmuk enyhült.

A diólevél-főzet külsőleges használatát Negrier professzor találta hatásosnak Angers-ben (Franciaország). Gyerekeket gyógyított erős főzettel, skrofula (görvélykór) ellen, továbbá fekélyeket, szemsebeket kezelt, borogatás formájában. Erős főzetet is használt és szirupot is, napi 2-5 kezelést alkalmazva. Károsodást, mellékhatást hosszabb használat után sem észlelt.

Az erdélyi népi gyógyászatban nem mentek el addig, ameddig Negrier professzor eljutott. A diólevél-teát csak hajhullás és korpásodás esetén alkalmazták. A gyógyító hatás természetesen azonos. A hazai népi gyógyászat is alkalmazza a diólevél-borogatást, bőrkiütésekre, fagyásokra, kelésekre, és ülőfürdőként aranyér-panasz esetén.

A német népi gyógyászatban a könnyebb - viszkető, nedvedző és varas - sebeken, sérüléseken kívül reumát, lábizzadást kúráltak vele. Egy német patika ajánlata szerint hársfavirág-teával együtt kezeljük a bőrbántalmakat.

A spanyolok pedig a nehezen gyógyuló sebeket és a fagydaganatokat olyan meleg diólevél-fürdővel ajánlják gyógyítani, amit még a beteg képes elviselni.

A kötőhártya-gyulladást is lehet diólevél-főzettel borogatni. Enyhíti. Erre a célra a spanyolok kamilla és útifű teájával is kombinálják. 3 dkg kamillavirágot, 5 dkg diólevelet és 7 dkg útifüvet keverünk össze. A keveréket fénytől és nedvességtől védve tároljuk. Ha használni akarjuk, fél liter vízben 10 percig főzünk belőle 7 dkg-ot, állni hagyjuk, leszűrjük, és langyos borogatásként visszük fel, 15-20 percre.

A horvátok viszont szemhéj-borogatáskor nem keverik a diólevelet más gyógynövényekkel.

Ha külsőleg használjuk, angol gyógynövény-szakértők a következő főzetet ajánlják: Fél liter forró vízben mintegy hat órán át áztassunk 30 g száraz levelet, utána szűrjük le.

Másik, hazai recept szerint lemosáshoz elég egy teáskanálnyi diólevélből főzetet készíteni, teljes fürdőhöz pedig 100 g száraz levelet használjunk.

Egy harmadik, német recept szerint borogatásra vagy fürdővízbe 2 teáskanál diólevélből készült főzetet használjunk. Egy csésze hideg vízbe tegyük, forraljuk fel, szűrjük le.

Negyedik, francia recept szerint két maréknyi diólevelet (dióburok is lehet) főzzünk 15 percig 2 liter vízben. A főzetet gargalizálószerként, lemosásra, borogatásra, fürdőként is alkalmazhatjuk.

Ötödikként egy olasz ajánlás - van választék az ajánlásokból, lehet választani - szerint 50 g száraz diólevelet kell 1 l vízben 15 percig forralni. Amikor langyosra hűlt, gargalizálni, borogatni, sebet lemosni lehet vele.

Marina Vlagyimirovna Habarovszkból negyedkiló friss levélből ajánl főzetet, egy liter vízben.

Látjuk, a mennyiségek eltérnek. A hatás viszont minden esetben megmutatkozik.

Külsőleg borogatásként a diólevél-főzetet ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, továbbá korpás fejbőrre használják.

Segít a kiütések, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütések, csalánkiütés megszüntetésében.

A fagydaganatot nemcsak borogatással, hanem erősebb diólevél-főzettel készített fürdővízzel is gyógyítják. Próbálkozhatunk más bőrelváltozások borogatásával is. Gombás körömvastagodásnál is. De egyszerűen a fizikailag fáradt izomra is jó.

Sőt, még azt is mondják, köszvényt és csontkinövéseket is kezeltek diólevél-főzettel.

A diólevelet "növényi arzén"-nek is említik, az ekcémát és egyéb bőrbetegségeket gyógyító hatása miatt.

Makacs fekélyekre úgy használjuk a főzetet, hogy erősebbre főzzük, és cukrot is teszünk bele. Úgy is növelhetjük hatását, hogy a főzet minden 5 literéhez 2 kg tengeri sót adunk.

Vigyázzunk viszont, hogy a főzet ne kerüljön nyílt sebbe! Nem segít, ha a fájdalom idegi eredetű. És természetesen ha allergiás tünet jelentkezne, - bár ilyenről még nem hallottam, - a kezelést hagyjuk abba!

A diólevélből készítendő gyógykenőcs receptjét orosz gyógynövény-szakértők így adják meg: 15 g összetört száraz diólevelet áztassunk 100 g napraforgóolajban 7 napig, majd három órán át tartsuk forró vízfürdőben. Szűrjük le gézen, majd ismét tegyük a forró vízfürdőbe. Forraljuk legalább félórán át, utána keverjünk hozzá 15 g méhviaszt, és keverjük kihűlésig.

Egy másik, hasonló recept a diólevél-krémre, folyékony változatban. 10 dkg friss diólevelet 2 dl növényi olajban áztatunk, húsz napig. Szinte bármilyen növényi olaj jó erre a célra, de legkevésbé az olivaolaj, leginkább a repceolaj. Utána az olajat leszűrjük, és fekélyek gyógyítására használjuk.

Külsőleges használatkor diólevél-krémet is használhatunk, körömvirággal kombinálva. Ezt úgy készíthetjük, hogy 0,25 kg bármilyen, legfeljebb 60 fokig melegített zsiradékba - akár étkezési sertészsírba is - 6 db szép diólevelet és 6 db körömvirág-fejet teszünk, és három napig állni hagyjuk. Ezután gőz fölött fölmelegítjük, és leszűrjük. Zárt dobozban, hűtőben hat hónapig tárolható. Szükség esetén ezzel a krémmel kenjük be a fájdalmas bőrt!

Fürdőhöz 100-200 g apróra vágott diólevelet áztatunk 0,25 l forró vízbe, és leszűrés után a fürdővízhez öntjük. Borogatáshoz pedig egy púpozott teáskanálnyi diólevél kell 0,25 l vízhez.

Azt ajánlják, bőrgombásodás (piros, váladékos, viszkető bőr) esetén is használjuk. Egy liter forró vízhez 70 g szárított, tört diólevelet adjunk, majd lehűlés után szűrjük le. Szerintem a gombás bőrt áztassuk be a főzettel. A kezelést rendszeresen ismételjük, amíg a tünetek el nem múlnak.

Pikkelysömörre, sömörre is használják, azt mondják, az aranyér borogatására is jó. És ótvarra.

Gyulladások csökkentésére, így szemgyulladás esetén is jó, borogatószerként. A pattanások is kisebb fertőződéses gyulladások, azok ellen is jó. Gennyes kiütések ellen ugyancsak.

Fürdővizes használata nemcsak fagydaganat ellen jó, hanem csökkenti a túlzott izzadást is, ami a lábakon vagy akár a tenyereken jelentkezhet. A túlzott lábizzadást gomba okozza, a diólevél gombaölő tulajdonsága hat ez esetben is.

Egy horvát recept szerint lábizzadás ellen a diólevelet fiatal tölgyfakéreggel együtt főzzük. Két liter vízben öt kanál apróra tört szárított diólevelet és kevés tölgyfakérget főzzünk, 10 percig. Ha langyosra hűlt, leszűrés után használjuk. Lábmosás után ne töröljük le, száradjon meg a levegőn.

Erős lábizzadás esetén Nielsen (1991) azt ajánlja, hogy 1 kg szárított diólevelet félóráig főzzünk 1 l vízben, majd szűrjük le. Ha fürdőként használjuk, az egész főzetet öntsük a fürdővízbe, ha csak lábáztatásra, akkor pedig 3 dl-t.

És ugyanez a helyzet a szájpenésszel. Nyugodtan öblögessük diólevél-teával!

A levél főzetét a törökök ülőfürdős kúra során is használták, húgyúti gyulladások esetén. A horvát népi gyógyászatban is használják, sömörre, ótvarra, lábizzadásra, a nemi szervek bőrbetegségeire. Sőt, a göthös gyereket is fürdetik benne, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a diólevél-fürdő erősíti a szervezetet. Erre a célra a horvátok 1,5 kg diólevelet főznek 10 l vízben. De a gyerekre való tekintettel a fürdővíz ne legyen 35 C-foknál melegebb!

Varró Aladár Béla gyógyszerész úr 0,5 kg száraz diólevélből készült, igen erős diólevél-főzetet ajánl fürdővízbe görvélykór ellen, és azt ajánlja, hogy naponta kétszer is használjuk, és ugyanakkor napi 2-3 csésze diólevél-teát is igyunk.

Ugyancsak ő javasolja a fiatal diólombot is ugyanerre a célra. 20 g fiatal diófalombot leforrázunk 0,5 l vízzel, és félórai állás után az első felét reggel, a másik felét este igyuk meg. A gyermekek kúrájához tejet és mézet adhatunk. Ezt a kúrát két hónapig, 1-2 napi megszakításokkal folytassuk.

A diólevél reuma ellen is jó. A reumás testrész masszírozásához nem főzetben, hanem olajban oldjuk a diólevél hatóanyagát. Egy liter étolajban egy hónapig áztatunk 10 kanál tört szárított diólevelet, majd leszűrjük. Ezt az olajat használjuk masszírozásra.

Féregűző is. Tetvek és mikroszkopikus élősködők ellen a sűrűre főzött diólevél-tea bedörzsölése segít. Ha fejbőrbe dörzsöljük, mellesleg az erős hajhullás is kezelhető vele. Rühösség ellen is használnak diólevél-főzetet. És fejkoszmó ellen is ajánlják, de ezt nem tudom, mit jelent.

És mit tegyen az, akinek az ágyában bolha van? A kérdés izgató és helyénvaló. A válasz: Ne főzzön diólevél-teát! Ellenben fektessen maga mellé az ágyba néhány diólevelet, az majd elűzi a bolhát.

A poloskát is - mondják a franciák.

Az viszont biztos, - A Journal of Ethnopharmacology 1999-ben tett közzé erről szóló tanulmányt, - hogy napjaink Olaszországában is a középolasz parasztok és pásztorok között a diólevél a legáltalánosabban használt szer a különböző élősködő rovarok és bőrparaziták ellen.

Szorgos hazai néprajzosok anyaggyűjtéséből tudjuk, hogy a szalmazsákba helyezett diólevél Matolcson és Répáshután volt használatos. Azt már én fűzöm hozzá, hogy biztosan máshol is, csak az adatközlők nem közölték a tudósokkal. Hiszen Matolcs és Répáshuta között legalább 100 hazai helység helyezkedik el.

Ha már nemcsak a szalmazsákunk, hanem a fentiek szerint az egész ágyunk diófalevéllel van tele, van egy további javaslatom is. Tegyünk a párnába is!

A diófalevelekkel megtöltött kispárnának alvásjavító hatást tulajdonítanak. Úgy tartják, hogy oldja a feszültséget, az álmokat is megváltoztatja, nyugodt alvást nyújt.

Ha pedig a fehérneműs szekrénybe teszünk diófalevelet a fehérneműk közé, régi német szokás szerint, azok biztosan nem fognak megmolyosodni.

Régi német kórházakban diófaleveles füstöléssel fertőtlenítették a betegszobákat.

Culpeper - régi angol asztrológus - azt ajánlja, hogy a diólevelet hagymával, sóval és mézzel együtt kössük a sebre, ha veszett kutya, mérges kígyó vagy más állat harapását kell kezelnünk.

De ha nem vagyunk betegek, csak fáradtak, a dióleveles fürdő akkor is jó. Főzzünk ki 50 g diólevelet, és a főzetet öntsük a fürdővízbe. A fáradt lábakat pihenteti, a görcsöt oldja.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább