Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

DIÓLEVÉL, DIÓVIRÁG

Vázlat:
Diólevél Diólevél
A diólevél szárítása
Diólevél-tea
Diólevél-tea az emésztőrendszeri betegségekre
Vértisztítás
A szájüreg és a légút betegségei
Cukorbetegség, stb.
Külsőleges használat
Betegség-megelőzés
Dióvirág
Barkavirágzat
A diófa lombja

Kép helye

Orosz források szerint a Biblia már foglalkozott a diólevél gyógyhatásával (Ezékiel 47:12). A Biblia szavai: "és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók." - a diófára vonatkoznak.

Diólevél

Kép helye Mottó:
"Az vagy nekem, mint folyónak a tenger,
Mint diófa levélnek a mosolygós szeptember"
(Simon Zsolt: Hozzám tartozol)

Binet francia professzor 1961-ben így írt a Biológialeckék egy parkban c. művében: "Érdekes, a bakteriológia, a növényi kémia, a gyógyszerek, a kemoterápia vagy az antibiotikumok nem érik el azt az antimikrobiális aktivitást, amit a diólevél. A diólevelet elfelejtették. Miért?"

A diólevél a gyógyító anyagok raktára, ezért sok természetgyógyász nem is foglalkozik a diófa egyéb részeivel mint természetes gyógyszerekkel. Mik a diólevél értékei?

Ezek mindegyike gyógyhatású.

A diólevélben májusban, kihajtáskor még alig van juglon, esetleg 0,5-1 ezrelék, de ez a mennyiség közel egyenesvonalú növekedést mutatva szeptemberre 4-5 ezrelékre, kivételesen 7 ezrelékre nő meg. A dió fajtájától és az időjárástól függően. Néhány török diófajta levelének átlagos juglontartalma kétéves összehasonlító kísérlet után:

Kép helye

A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav fokozza.

Igaz, korábban már mutattam a dió zöld részeiben található ellagénsav elektronmikroszkópos fényképét, de azóta már másik fénykép is rendelkezésemre áll:

Kép helye

A diólevél illóolajának érezzük az illatát, ha a diólevelet megdörzsöljük, és ez az, ami olyan kellemessé teszi a diófa közelében tartózkodást. Az illóolaj vizes desztillálással nyerhető ki, sűrűsödése 15 C°-on következik be.

Hogy mi mindenre jó a diólevél? Erről szólnak a következő fejezetek. Egy francia leírás szerint így foglalható össze hatásspektruma:

A diólevélből készített kivonat ("fluid extract") 2-3 g-os adagokban használatos Angliában.

Kínai tudósok a diólevél vizes kivonatát Anthrax bacillus és Corynebacterium diphtheriae ellen találták sikeresnek. A vizes kivonat és a belőle kivont, tisztított kinon in vitro tetanusz és diftéria toxinok ellen hatásos volt, de in vivo a sikert nem tudták megismételni.

A diólevél szárítása

Mottó:
"illatos zamattal leveles a dió"
(Babits M.)

Kép helye A diólevél gyógyhatását frissen és szárítva egyaránt kifejti. Tavasztól őszig rendszerint kéznél van a friss diólevél, de az év többi szakában már csak szárított levelet használhatunk, amit vagy magunk készítünk júniusi-júliusi egészséges, fényesen üdezöld diólevélből, vagy gyógynövény-boltból szerezzük be. Ha boltban vesszük a diólevelet, a színét nézzük! A helyesen szárított diólevél kellemesen zöld színű. A megsárgult, megbarnult diólevél gyógyászati célra alkalmatlan.

20 db szép zöld diólevél 240-250 g súlyú. Ha zölden használjuk, a levélérről a levélkéket levágjuk, és a felhasználás céljától függően ha szükséges, a levélkéket felaprítjuk. Ha szárítjuk, a zöld diólevél levélkéit, vagy 1x1 cm-es kockáit szárítjuk. Száradáskor a levélkék felpöndörödnek, szép zöld színük megmarad, esetleg barnás beütést kapnak.

Kép helye Van, aki többlevélkés állapotban végzi a diólevél szárítását, de helyesebb a levélkéket külön szárítani.

A szárítás történhet tiszta helyre egy rétegben kiterítve a napon, szélvédett helyen, vagy szellős teraszon, fészerben, stb. Egy m2-re kb. 20 db egész levelet számolhatunk, amiből száradás után kb. 60 g szárított levél lesz. A szárítást végezhetjük különböző szárító, aszaló berendezésekben is. A szárítás alatt lehetőleg ne fogdossuk a levelet, de ha egyszer megforgatjuk, az jó hatású!

A szárítás másik módja, hogy a diólevelet papírra vagy textilanyagra fektetjük, több réteget is egymásra fektethetünk. A forgatás ez esetben se maradjon el.

A száraz diólevél könnyű, szinte súlytalan, törékeny. Ha levélnyéllel együtt szárítottuk, a levélnyél barna lesz, de a levelek megőrzik szép zöld színüket. A szárított leveleknek kellemesen fanyar ízük van. Hosszú állás után a szárított diólevél megbarnul, és elveszíti jellemző aromás illatát.

Kép helye Szárítás után ha szükségesnek látjuk, a levél teafű-formára összetörhető. A szárított levelet a levegő nedvességétől elzártan - bádog- vagy műanyagdobozban, fadobozban, üvegben - száraz helyen tartsuk, nehogy újból felvegye a levegő nedvességét!

Angol gyógynövény-szakemberek nagy hívei a diólevél házilagos szedésének és szárításának. Úgy mondják, csak szép időben szedjünk diólevelet, miután a reggeli harmatot felszárította a nap. Akkor szedjünk, ha keleti szél fúj, mert az kedvezőbb az esőt hozó nyugati szélnél, és mivel szárazabb, elősegíti a szárítást.

Hát, istenem, szép is az, ha az ember angliai otthonában szép napos nyári reggeleken szemléli az időjárást, a harmat felszállását, a szellő lengedezését! Így kell azt csinálni!

A gomba- és baktérium-foltos leveleket ne használjuk fel! - mondják az angol szakértők.

Kép helye

Ilyen leveleket használjunk:

Kép helye

Angliában azt ajánlják, meleg, napos időben szárítsuk meg a leveleket a szabadban, de ne a napon, hanem félárnyékban vagy árnyékban, mert akkor jobban megtartják szép színüket, és nem válnak "taplóssá", mint mondják. Helyezhetjük dróthálóra, kerti műanyag-hálóra, a talajtól mintegy 1 m-re, hogy a levegő szabadon járjon alatta is. De biztosabb, ha szobában, vagy meleg padláson szárítjuk a diólevelet. A szobaablakot nappal tartsuk nyitva, hogy a levegő cserélődjön. A diólevelet valamilyen szövetre fektetve szárítsuk. Ha nincs napos idő, - ez ott gyakran megesik - szellős, száraz fészerben, polcos állványon száríthatunk, kályhafűtés mellett. Vagy kerti üvegházban, ha szellőztetünk.

Száríthatjuk a diólevelet a dohánylevél hagyományos, dohánypajtás szárításával azonosan, felfűzve is.

Kép helye

Diólevél szárítása vékony rétegben, 35-40 C°-os helyiségben:

Kép helye

A száradó diólevelet harmattól, nyirkosságtól, záportól óvjuk.

Magunkat pedig attól óvjuk, tisztelt Kollégám, hogy a diólevél-szárításban üzleti lehetőséget lássunk! Igaz, hogy diólevelet - mint gyógynövényt - a kereskedelmi forgalomban alig kapni, viszonylag hiánycikk, és lehet, hogy kereslet is lenne rá, de az üzleti célú szárítása nem éri meg, mert igen sok a kézi munka vele, és a terméknek gyakorlatilag nincs súlya, tehát 1 kg-ért olyan nagy összeget kellene kérnünk, amit a kereskedő és végső soron a vásárló nem hajlandó megfizetni. Talán esetleg úgy, hogy a diólevélteát ki is tasakoljuk, és nem súlyra, hanem tasakszámra adjuk el.

Mert tessék csak elgondolni, ha a boltban megkapni egy 40 g-os diólevél-tasakot 220 Ft-ért, akkor a szárított diólevelet eladó termelő még 2000 Ft-ot se fog kapni kilójáért. Ha aszalószekrényben szárítja, a PB-gáz többe van.

Üzleti lehetőség csak az orosz piacon látszik. Ott egy 15 g-os diólevél-tasakot 110 rúbelért árulnak, tehát kilója több, mint 46.000,- Ft.

Szerintem nagyüzemileg, gyógyszergyári megrendelésre sem érdemes diólevelet szárítanunk. A német bio-gyógyszergyár 5500 Ft-nak megfelelő eurót hajlandó a száraz diólevél kilójáért fizetni, ugyanakkor úgy kalkulálom, 8000 Ft/kg alatt nem térül meg a kézimunka költsége. Négyszer is meg kell fogni kézzel a diólevelet, és valamit csinálni kell vele. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha megszedjük a levelet a fáról, az érintett vesszőkön fejlődő termést nem tudja a fa kinevelni. Úgy kalkuláltam, ha a terméskiesést is meg akarom fizettetni, 16000 Ft-ot kell kérnem. Nincs ilyen vevő, aki ennyit fizetne.

Kép helye

Saját felhasználásra viszont nagyon ajánlom, hogy szárítsunk diólevelet, és legyen otthon mindig eltéve. Mert csak fokozza télen a megfázásunkat, ha lázasan, taknyosan, torokfájósan indulunk a hóesésben, latyakban a gyógynövényboltba!

Tisztelt pedagógus Kollégám, ugye, jól tudom, hogy a tananyag megjegyeztetésének hasznos eszköze az ellenőrző kérdés a tananyag végén? Most ehhez folyamodom én is. A kérdés:

Milyen diólevelet szárítsunk, azon túl, hogy a levél legyen egészséges és friss? Olyant, amely a levél központi tengelyét is tartalmazza, vagy arról vágjuk le a levélkéket?

A válasz a fényképeken látszott: Mindkét fajtát lehet. Ha csak a levélkéket szárítjuk, az több munkával, nehezebb szárítással jár, de szebben néz ki.

És úgy gondolom, a gyógynövény-receptek szerzői központi tengely nélküli levélkékre vonatkoztatják a recepteket.

Diólevél-tea

Mottó:
"Der Walnussblättertee ist eine Stärkung für unser Herz"
(Szíverősítőnk a diólevél-tea)
(Maria Jennewein verse: Az én diófám)

Kép helye Diólevél-tea többféleképpen készíthető.

A különböző receptekben általában a száraz diólevél súly szerinti mennyiségét adják meg. Ha friss, zöld levelet használunk, nyugodtan vegyük a négyszeresét.

Bár a diólevél-főzet alkalmazásának módja sokféle lehet, - tea, főzet, oldat, fürdő, borogatás, szájvíz, gargalizálószer, beöntő vagy hüvelyöblítő, kenőcs, stb. - mindnek az alapja a diólevél hatóanyagainak főzéssel, áztatással való kinyerése. Az egyes receptek eltérhetnek.

Egy egyszerű diólevéltea-recept:

Apróra vágott száraz diólevélből 1 púpozott teáskanállal egy bögre (2,5 dl) forró vízhez öntünk, állni hagyjuk, leszűrjük, esetleg újra melegítjük. A recepthez saját tapasztalat alapján hozzátehetem, hogy a zöld diólevelet nem kell összevágni, 0,5 l vízhez 4 közepes levél adható, levélkékre bontva. Rövid ideig kell forralni, és amikor már enyhe vagy ízlés szerinti színe van, leszűrve iható. Kellemes dióillatú.

Egy francia recept szerint se kell a diólevél súlyának megmérésével bajlódni. Kép helye Egy liter forrásban lévő vízhez egy maréknyi friss vagy száraz levelet adjunk, és főzzük 15 percig. A legkülönbözőbb betegségek esetén egyaránt naponta legalább három csészényit igyunk.

Varró Aladár Béla gyógyszerész szerint 10-20 g diólevelet fél liter vízben főzzünk meg, és a szüredéket reggel, kávé helyett cukorral fogyasszuk. Vértisztító, emésztést előmozdító, féreghajtó hatása van. Gyomor- és bélelnyálkásodásnál és általában olyan betegségeknél, melynek oka a vér tisztátalanságában keresendő, kitűnő eredményeket érünk el - írja Varró úr.

Amerikai természetgyógyász enciklopédia szerint 2-3 g szárított diólevelet kell számítani 1 dl vízhez, és 15 percig kell főzni.

Kép helye Egy francia ajánlás szerint naponta 1-10 g diólevélből készült tea fogyasztása indokolt.

Végül nem tea ugyan, de ajánlanak gyógyhatású, tonizáló dióbort is. Úgy készül, hogy 50 g friss diólevelet 8 napig áztatnak 1 l borban. Akinek kifejezetten tonizálásra van szüksége, minden étkezés előtt vegyen magához egy likőröspohárnyit.

Ugyanezt egy olasz természetgyógyász-ajánlás úgy fogalmazza meg, hogy 3 gramm száraz diólevelet 1 dl fehér borban 10 napig kell áztatni, és étkezés után egy kávéskanálnyi szükséges.

Egy másik szerint pedig 15-20 g száraz diólevél kell 1 l vízhez, főzni kell, és naponta 4-5 csészével inni belőle.

Az ajánlások nem pontosan egyeznek, csak abban, hogy diólevelet kell használni.

Diólevél-tea az emésztőrendszeri betegségekre

Mottó:
"Keserű a diófának, diófának levele"
(magyar népdal)

Kép helye A diólevél-tea gyomor- és bélbetegségek kezelésére, hasmenés és székrekedés ellen egyaránt jó. Tehát az emésztési zavarokra. Általában rendbeteszi a rendellenes gyomor- és bélműködést. Ha az embernek nincs rendben a gyomra, elmegy az étvágya. Viszont ha diólevél-kúrát alkalmaz, az eredmény gyorsan jelentkezik, megjön az étvágy is. Ezen alapul az a népi megfigyelés, hogy a diólevél-teának étvágyjavító hatása van. Tehát ha valakinek nincs étvágya, igyon nyugodtan diólevél-teát, és az esetleg nem is tudatosult emésztőrendszeri problémái természetes úton szűnnek meg.

Röviden ezt a hatást úgy foglalják össze, hogy a diólevél-tea erősíti, kondícionálja a gyomrot. A diólevélből készült, akár ízesített tea meghozza az étvágyat, ha az eredendő probléma a gyomor és a bélrendszer betegsége.

Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.

Ezért igaz az ismert mondás, hogy a diófa az ember legnagyobb barátja, mert ha elfogadjuk a diófát barátunknak, és gondozzuk, kártevőit pusztítjuk, akkor segítségünket ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud minket megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.

Kép helye Ha megfigyeljük, a diólevél túlnyomórészt - az emberi szervezeten kívül és belül - a hámszöveteket gyógyítja. A hatásmechanizmus szinte minden esetben azonos: A diólevél hatóanyagai a betegséget okozó szervezeteket pusztítják.

Ezen túl a diólevélnek évezredek óta ismert összehúzó - asztringens - hatása van a hámszövetekre. Összehúzza a nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket.

Tehát a fertőzött, károsodott - külső vagy belső - hámszövetek újrafertőződését az összehúzó hatás gátolja meg. És ezután az emberi szervezet természetes gyógyulási, regenerálódási képessége fejezi be a gyógyítást.

Ez jelenti azt, amit több helyen lehet olvasni, nevezetesen, hogy a diólevélnek hámosító hatása van. Mindenesetre lehetővé teszi a bőrnek, a hámszöveteknek, hogy egészségesen regenerálódjanak, és a szervezet gyorsan él is az alkalommal.

Ezak az ismeretek nem új találmányok, Hippokratesz óta közismertek Európában, és néha néprajzi kutatások mutatják ki, mint speciális népi ismereteket. Hogy milyen érdekes, a francia népi gyógyászat, vagy az orosz, vagy a csíkszentdomonkosi! Pedig már talán két és félezer éve az európai népek közkincse.

Székrekedés ellen nemcsak Európában, hanem Kínában is alkalmazzák. Hasmenés esetén fontos a folyadékpótlás, ezért a szokásosnál enyhébb főzetet készítsünk, tehát mintegy 10 g szárított levelet tegyünk 1 l forró vízbe. Természetesen a leveleket később szűrjük ki. Ebből a főzetből napi 1 l-t igyunk meg. Általában mondhatjuk, a diólevél-főzet, tea mindenféle emésztési zavar (és az ennek következtében fellépő étvágytalanság) esetén jól alkalmazható.

Az emésztés karbantartására 6 dkg diólevél sűrű főzetét ajánlják horvát gyógynövény-szakértők 12 dkg glicerinnel és 3 dl forralt vízzel elkeverni, és ebből a készítményből étkezések után és este egy-egy kávéskanállal kell bevenni.

Dr. Ladocsi Teréz bélhurut ellen diólevélből és más gyógynövényekből készült teakeveréket ajánl: Összekeverünk 5 g diólevelet, 5 g kutyabengekérget (Frangulae cortex), 10 g édesgyökeret (Liquiritae radix), 20 g édesköményt (Foeniculi fructus), 30 g orvosi ziliz gyökeret (Altheae radix) és 30 g lenmagot (Lini semen). A keverékből három teáskanállal kell tenni három csésze vízhez, és 5-10 percen át kell főzni, végül leszűrni. Reggel és este egy csésze meleg teát kell a főzetből inni.

Kép helye

A diólevél-teát főleg belső használatra diólevélből készített "diólével" ("orehovüj szok") is helyettesíthetjük, orosz leírás alapján. Ezt nem szárított, hanem nyáreleji, friss levélből készítik. Egy pohárban 1-2 kávéskanálnyi apróra vágott diólevélhez ugyanannyi mézet öntenek, és feltöltik vízzel. Egynapi állás után szűrik le. Előnye, hogy a méz a levél kesernyés ízét lefogja.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább