Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

A dió az akupunktúrás gyógyításban

Gyógyszer Tisztelt gyógyulni vágyó Kollégám, most elárulok egy titkot.

A dióbél az akupunktúrás gyógyításban is használatos. Az eredeti kínai akupunktúrás gyógymódok leírásában akadtam rá az alábbi leírásra, amely a vese és a lép fájdalmai, betegségei elleni gyógyító eljárást tartalmazza.

Ebben az esetben a fogínybe kell az akupunktúrás tűt szúrni. A kezelés után pedig a következő gyógynövény-készítményeket kell a betegnek elfogyasztania:

A dió rokonai mint gyógynövények

Nemcsak a dió, közeli rokonai is gyógynövények. A Juglans fajok közös tulajdonsága, hogy leveleiknek tannintartalma van, ezért hámszövet-összehúzó hatásuk jelentkezik, ami igen sok bőrbetegség gyógyulását segíti elő. Nem beszélve egyéb gyógyhatásaikról.

Ennek a témakörnek a feldolgozása azonban már meghaladja erőmet, ezért csak két dióval foglalkozom itt röviden, a vajdióval és a fekete dióval.

Vajdió (J. cinerea)

Amerikában előbb alkalmazták gyógynövényként, mint a mi diónkat (J. regia). Amerika felfedezése előtt különböző indián törzsek emésztési zavarok, reuma, fejfájás és egyéb kellemetlenségek esetén kiterjedten alkalmazták.

Az amerikai pionírok - első telepesek - a vajdió levelének teáját lázcsillapítóként használták, valamint borogatásként ízületi gyulladások csökkentésére. Tuberkulotikus megbetegedés esetén is alkalmazták.

A J. cinerea belső kérge hashajtó hatású, az Appalache vidékén már a korai telepesek is teaként fogyasztották ezért. A fa kérgét kifőzték, a teát mézzel ízesítették. A mézes kéregtea nagyon kímélő, fájdalommentes gyógyszer volt. A fogfájást is csillapította. Fogfájás ellen egy kis darab, langyos vízben áztatott kérget is szoktak rágcsálni.

Termésének olaját pedig galandféreg ellen, valamint gombafertőzések kezelésére használták.

A sokrétű népi tapasztalat után a tudósok részletesen megvizsgálták a vajdiót, és a kérgének belső, háncsrészét hivatalosan is növényi gyógyszernek ismerték el.

A gyökér kérge is hivatalosan elismert növényi gyógyszer. Kanadában is, nemcsak az Egyesült Államokban.

Levelét pedig ugyanolyan összehúzó (asztringens) hatásúnak tartják, mint a közönséges dió levelét, vagy a Carya-diókét. És aromásnak.

Dióbele ugyanúgy koleszterinszint-csökkentő hatású, mint a mi diónké.

A vajdió hatóanyagai

A vajdió narancssárga-színű hatóanyagát, ami levegőn megfeketedik, Amerikában "juglandic acid"-nek, "diósav"-nak nevezik, de legelfogadottabb neve juglandin. Ez az anyag nem azonos a mi diónk levelének és kopáncsának hatóanyagával, amit juglonnak neveznek. Gombaölő, féregűző hatása viszont azonos.

A juglandint 1876-ban Tanret izolálta a vajdió leveléből.

A vajdió levelei tartalmaznak egy nem fermentálódó (nem erjedő) cukrot, a nucit-ot (C6H12O6+2H2O), amit inozit-nak is neveznek.

Van benne ezen kívül olaj, illóolaj, gyanta, valami keserű anyag és tannin is.

A gyökérből Sestini jelentős mennyiségű glicirrizint vont ki, kálium- és kalcium-sók formájában.

Vajdió-kivonat

A vajdió-kivonatot a gyógyszerészek Extractum Juglandis vagy Extractum Juglandis Fluidum néven használják. Készítése: 1 kg gyökérkérget - legjobb az április-július között begyűjtött - 400 g gyenge alkoholban felteszünk lepárló-edénybe, és lepároljuk. A párlat pirosas-barna színű lesz, karamellhez hasonló illatú, kesernyés, némileg húzós ízű. A vajdió-kivonat a levegőn sötétedik, de nem romlik. 100 C°-on forralva is megőrzi gyógyhatását. Az emésztést elősegítő, enyhe hashajtó hatást kíméletesen, káros mellékhatás nélkül fejti ki.

Kis dózisokban is kellően stimulálja a beleket. Rossz emésztés, sőt az ellenkező véglet, hasmenés, vérhas esetén egyaránt alkalmazni rendelik. (Az emésztési rendellenességek egyéb tünettel, pl. fejfájással együtt is jelentkezhetnek.) Nyombélfekélyt gyógyítanak vele - ha ezt tudtam volna, amikor nekem is volt, talán kevesebbet szenvedtem volna.

Használják ezen kívül lázcsillapításra, légzési problémákra, reumára is. A májra stimuláló hatással van, növeli az epetermelést. Sárgaság esetén is alkalmazzák. Általában a belső mirigyeket fokozott aktivitásra ösztönzi. Amerikában úgy fogalmaznak, általános tonizáló hatása van.

Gyerekek bélférgének kiűzésére is használják, de bőrparaziták ellen is jó.

Külsőleg is használják a vajdiógyökér-kivonatot, makacs bőrbántalmakra, fekélyekre, skrofulára (görvélykór), egyéb bántalmakra is.

Külsőleges használatkor kiemelendő bőrstimuláló hatása. A kezelt bőrfelületen vérbőséget, piros foltot hoz létre.

A légúti betegségek közül lázas megfázások és influenza esetén szokták alkalmazni.

Egyéb vajdió-készítmények a Tinctura Juglandis és a Specific Medicine Juglans. Főzetet is használnak, tablettákat is, valamint sűrű szirupot is. A hatóanyagot, a juglandint önállóan is forgalmazzák.

A vajdióból készült gyógyszereket egyéb gyógynövényekkel is kombinálni szokták. Amerikában, ami az egyik legfejlettebb állam.

Állítólag a levelét is használják gyógynövényként, de kopáncsa is ugyanolyan tárháza a gyógyító anyagoknak, mint a gyökérkéreg.

Kérge is gyógyhatású. Íze fanyar, kesernyés, csípős. De vigyázat, ha a kérgével megdörzsöljük bőrünket, átmeneti bőrpírt, esetleg hólyagosodást okozhat.

Zöld diója pedig enyhe hashajtó hatású, bélrenyheség esetén hatásos.

Tisztelt Kollégám, nem sorolom tovább a vajdió jótéteményeit. Maradjunk annyiban, hogy ha bármilyen gombás eredtű vagy azzal összefüggésbe hozható bőrproblémánk van, - akár csak tyúkszem, bőrkeményedés, szemölcs is az, a vajdió kivonatával nyugodtan kezelhetjük magunkat. És kutyánkat, macskánkat is, ha élősködőik vannak.

Belsőleg pedig a teljes emésztőrendszer bármilyen megbetegedése esetén ihatunk vajdió-teát, amit úgy készíthetünk, hogy egy maroknyi levelet egy liter vízben 15 percig főzünk. Három pohárral nyugodtan megihatunk belőle naponta. Külsődlegesen pedig erősebb főzetet használjunk, két maroknyi levelet, de vajdió-kopáncsot is kifőzhetünk.

Ezt teszik Kanadában is.

Feketedió (J. nigra)

A feketedió gyógynövénykénti használata Amerika - és a feketedió - felfedezése előtti időre nyúlik vissza. Az indiánok porrá tört fekete dió kérget alkalmaztak gombás bőrfertőzések és bélférgesség gyógyítására. A cherokee törzsbeliek pedig feketedió-kopáncs főzetet addig főztek, amíg besűrűsödött, és külsőleg alkalmazták, borogatásként.

A feketedió kérge (jobbra) igen erős asztringens (bőrösszehúzó) hatású, csípős, maró. A kéregből főzött teát, főzetet ugyanúgy használják, mint a közönséges dióét. Meg kell viszont jegyezni, hogy amikor feketedió-kéregről beszélünk, mindig csak a belső részét értjük e néven. A farész és a kemény külső kéreg közti lágy, világos háncsrészt.

Az indiánoktól vették át a korai telepesek is fogfájás esetén a feketedió-kéreg rágcsálásának szokását.

Enyhe hashajtó hatása is van a kéregnek. Az amerikai polgárháború idején általánosan használt gyógyszer volt. Ma is alkalmazzák az emésztőrendszer karbantartására. Nem megismételve a mi diónk gyógyhatását, a feketedió kérge ugyanúgy alkalmas a székrekedés, mint a hasmenés kezelésére.

A feketedió kérgét és gyümölcsét bőrgombásodás ellen használták. Rákmegelőző hatást is tulajdonítottak neki, amely megfigyelés abból adódhatott, hogy gombaölő hatásánál fogva távol tartja azokat a gombákat, amelyeknek egyes anyagai rákkeltőnek bizonyulnak.

Mindenesetre a feketedióból készült gyógyszert 1990-ben Németországban rákellenes szerként jegyezték be.

A feketedió gyógy-hatóanyagai szinte teljesen azonosak a mi közönséges diónkéval. Mindössze jódtartalmát kell kiemelnünk, amiből a feketedióban több van. A jód - tudjuk - fertőtlenítőszer. A feketedió gyógyhatása sok esetben ezel a fertőtlenítő hatással magyarázható.

A feketedió-növény részei közül a zöld burok (kopáncs) tartalmazza a legtöbb, biológiailag aktív hatóanyagot. Flavonoidokat, antocianidokat, cseranyagokat, szerves savakat, illóolajokat, vas- és kobalt-sókat, C-, B1-, B2-vitaminokat, béta-karotint. Növényi rost tartalma is jelentős, de annak jótékony hatása az emésztőrendszerre nem érvényesülht, mert a feketedió zöld burka nem kerül fogyasztásra.

A kopáncsból kinyert levet herpesz, ekcéma, fekélyek és szifilisz ellen alkalmazták Amerikában, hagyományosan. Főzetét pedig féregűzőként, mert tannintartalma megöli a bélparazitákat. Az is ismeretes, hogy a régi indiánok sokszor nem bajlódtak a kopáncsfőzet elkészítésével, hanem nyersen rágcsálták a dió zöld burkát. Úgy is hatott.

Tudott, hogy a bőrfelület szemölcsei vírusos fertőzés eredményei. A feketediókopáncs-lé szemölcs-eltüntető hatását is megfigyelték.

A még zöld termés kipréselt levét galandféreg ellen itták, illetve toroköblítőként használták diftéria ellen. Úgy találták, hasznos különböző bőrgyulladások, daganatok, sebek megszüntetésére is. A feketedió tannintartalmának hatásmechanizmusa azonos a mi diónkéval, külső és belső hám-összehúzó hatása van, és gyógyhatása azzal is összefügg, hogy a sebek, gyulladások területén mindig nagy számban jelen lévő szabad gyökű fehérjék szabad gyökeit köti meg.

A tannin a bélrendszerben élő káros élesztőgombákat és általában a patogenikus flórát is kiöli.

A zöld kopáncs fekete-barna levének jelentős szerveskötésű jód tartalma van. A feketedió gyógyhatásához, fertőtlenítő hatásához ez a jód is hozzájárul.

Házilag úgy készíthetünk a fenti célokra használható feketedió-kopáncs kivonatot, hogy még a nyár első felében szedünk fejlődésben lévő feketedió-szemeket, amelyeknek akkor még a nagyobb részét a húsos zöld kopáncs teszi ki, a dió még fejletlen. Azonnal eltesszük olyan folyadék-elegybe, amelynek 40 %-a 40%-os tömény ital (pálinka, konyak, viszki, stb.), 30 %-a növényi glicerin, 30 %-a almaecet. Az ecetsav meggátolja a juglon gyors enzimes lebomlását, megőrzi a hatóanyagot. Hasmenés esetén, valamint bélféreg ellen egy fél vagy egész kávéskanálnyit kell a folyadékból - vízben elkeverve - meginni. Candida gomba ellen is alkalmazzák. És hogy még mi mindenre jó a feketedió-kopáncs kivonata, annak csak a felsorolása is féloldalnyi helyet igényelne.

Ha pedig semmi bajunk, de - trópusi országba utazván - bakteriális fertőzéstől tartunk, forralt vízben vagy teában vegyük magunkhoz ezt a kávéskanálnyi kivonatot, naponta egyszer.

A feketedió belének - hasonló esszenciális zsírsavtartalma miatt - a mi diónkhoz hasonló koleszterinszint-csökkentő, vérnyomáscsökkentő hatása van. A dióbél - beleértve a közönséges dió és a többi dióféle belét is - zsírsavai nélkülözhetetlenek az emberi szívműködés szabályozásában, az inzulin hasznosításában, és még a hangulatunk javítására is kihatnak.

A fekete dió levelét Lillie J. Martin analizálta gyógynövény-szempontból, 1886-ban. Megállapította, hogy a tannin a fő hatóanyaga, a juglon mellett. A juglonnak van fertőtlenítő és gombaölő hatása, a tannin pedig a külső és a belső hámszöveteket összehúzó hatásából adódóan segíti a gyógyulást. Csökkenti a szövetek kiválasztását, enyhíti az irritációt, javítja a szövet szilárdságát.

Ezen kívül illóolajokat, illó savakat, gyantát, viaszt, gumit és egy kristályosítható anyagot, valószínűleg valamilyen glükozidot talált. Az ásványi anyag tartalom 8,5 %, amiből az alumínium - a mi diónkkal szemben - hiányzik. Van viszont jelentős mennyiségű króm, szelén, vas és kálium.

Levele egyébként - tea és főzet formájában - minden olyan gyógyászati célra hasznosítható, mint a közönséges dió levele. Külsőleg, belsőleg egyaránt. Sőt, sebek és a bőr egyéb fájdalmas helyeinek tisztítására is. Összehúzó és fertőtlenítő hatása is azonos.

Azonos a féregűző tulajdonsága is. A régi indiánok a poloskákat, atkákat tartották távol segítségével.

Az Egyesült Államokban gyógyhatású táplálékkiegészítőt készítenek feketedióból. Alapanyaga a feketedió bele, a dió zöld burka, a levele és a kérge. Egyaránt készül porított, folyadék és kapszula formában. Hatását kórleírások alapján állapították meg.

Gombaölőként, parazitaölőként, fertőtlenítőként használják, folyamatosan szedik. A feketedió-készítmény fertőtlenítő hatása nemcsak baktériumok esetében hatásos. Bőrbe dörzsölve ekcéma és herpesz ellen is használják.

Szájsebek, torokgyulladás ellen gargalizálnak a feketedió-kivonattal.

A készítmény vércukorszint-szabályozó hatásáról is írnak, és a kivonat hatóanyagai hozzájárulnak a szervezetben lévő toxinok és a fölösleges zsírsavak elbontásához.

Egyetérthetünk tehát abban, tisztelt Kollégám, hogy nemcsak a mi diónk, hanem a feketedió is csodajó gyógyszer. Az Egyesült Államokban mintegy negyvenféle betegség esetén alkalmazták már sikerrel.

Mégsem ajánlják mindenkinek, bár láttuk, szinte mindenre jó. Kiknek nem ajánlott szedniük a feketedióból készült táplálék-kiegészítőt? Ne szedjék a súlyos vese- és májbetegségben szenvedők, a szoptatós anyák, és ne adjunk a két évesnél fiatalabb gyerekeknek se. Nekik azért ne, mert ilyen kicsi gyerekekre a feketedió hatóanyagai nincsenek bevizsgálva.

A feketedió hatóanyagai stimulálják a bélműködést, ezért akinek komolyabb emésztőrendszeri betegsége van, orvos megkérdezése nélkül ne szedje mértéken felül a feketedió-kivonatot.

És általában óvakodjunk a tannin túlzott bevitelétől. Tehát ha egyébként is sok csersavat tartalmazó ételt, készítményt veszünk magunkhoz, akkor a feketedió-készítmény szedését csökkentsük. Mert különben külső és belső hámszöveteink túlságosan megkeményednek!

De ha választani kell, hogy túlzott tanninbevitel esetén melyik készítményt csökkentsük, ajánlható, hogy ne a feketediót, hanem inkább mást. Azért, mert a feketedió-készítménynek nincs nem kívánt mellékhatása. Nincs továbbá gyógyszerekkel vagy más növényi készítményekkel kapcsolatos káros kölcsönhatása se.

Meg kell végül említeni, hogy akad néhány személy, aki természeténél fogva allergiára hajlamos. Ők óvatosan nyúljanak a feketedióhoz, mert a fa minden része, de leginkább virágpora viszkető kiütésekkel járó allergiát okozhat.

Amerikai, kanadai megfigyelések szerint az állatgyógyászatban egyedül a lovak esetében kell csínján bánni a feketedióval, mert érzékenyek rá. Ugyanez áll a vajdióra (Juglans cinerea) is. Nagyobb adag - például a rovarölő, parazitaölő zöld burokból - irritálhatja külső és belső hámszöveteiket. Például pónik betegedtek meg olyan takarmánytól, amiben diókopáncs is volt.

Habár juglontartalmú takarmány és alomanyag alkalmazásával lovakon végzett állatorvosi kísérletek nem mutattak egyértelmű eredményt, gyakorló lovasgazdák számos megfigyelése mégis azt mutatja, hogy a feketedió forgácsának és fűrészporának alomanyagként való használata gyakori sántaságot, úgynevezett laminitiszt okoz. A betegség a faforgács vagy fűrészpor kiszórása után már két nappal jelentkezik, főleg első lábukra érzékenyek a lovak, igen lassan járnak, súlypontjukat igyekeznek hátsó lábukra helyezni. A megbetegedés nem függ attól, hogy frissen kivágott vagy többéves faanyagból származik az anyag, és az alomanyag kicserélése gyors gyógyulást eredményez, már 1-2 nap elteltével. Az viszont biztos, hogy a forgács és a fűrészpor néhány hónap alatt elveszti mérgező hatását, méreganyaga ez idő alatt elbomlik.

Tisztelt úrlovas vagy lócsiszár Kollégám, a fafeldolgozó üzemek nem fogják a mi kedvünkért külön kupacba rakni a feketedió és más fák forgácsát, a veszélyessé válható anyagot nekünk kell felismernünk. A dióforgács tartalmú alomanyagot a következő képről ismerjük meg. Az 1-es fenyőforgács, a 2-es feketedió-forgács, a 3-as a kettő keveréke.

A halakra kifejezetten mérgező a feketedió zöld burka. Egy vödörnyi egy kisebb tó halállományát is képes kipusztítani.

Ha a feketedió-készítmény szedésével kapcsolatban kérdéseink adódnának, tisztelt Kollégám, kérdezzük meg nyugodtan háziorvosunkat, gyógyszerészünket. Valószínű, hogy nem tud hozzászólni a kérdéshez. Ez esetben nyugodtan magyarázzuk el nekik, amit mi tudunk a feketedió gyógyhatásáról.

Mandzsúriai dió (J. mandshurica)

A mandzsúriai dió is elterjedten alkalmazott gyógynövény. Hivatalosan nem nyilvánították annak, bár beléről rákellenes hatást állítanak.

Hatóanyagait, amelyek idővel gyógyszer-alapanyagok lehetnek, intenzíven kutatják. Egy nemrégi amerikai vizsgálat a mandzsúriai diófa kérgében a következő 15-féle hatóanyagot találta: (Kérem tisztelt, kémiát nem értő Kollégámat, ugorja át a felsorolást. Ugyancsak kérem tisztelt, kémiát értő Kollégámat is, szintén ugorja át, mert nem fordítottam le, annyira nem értek hozzá.)

Tizenöt új gyógyszernév.

A dió zöld burka megszárított állapotban gyomorfájdalomra, hasmenésre ad gyógyírt. Egy kezelésre 20 g-ot főzzünk fel belőle pohárnyi vízben, és 20-30 perces állás után leszűrve igyuk meg. Napi három adag elég a gyógyulásig.

Levelei is gyógyhatásúak, hatóanyagaikban, használatukban mindaz elmondható róluk, ami a közönséges dió leveleiről. Egy orosz leírás szerint gazdagok éterikus olajokban, alkaloidákban, karotinban, csersavban és más, hasznos anyagokban.

A levelek juglontartalma ugyanúgy növényméreg, mint a többi diófajé.

Levelei hatóanyagainak baktériumölő, gombaölő, szív- és érrendszer karbantartó, emésztésjavító, vércukorszint-csökkentő hatása van, továbbá általános erősítőszer. A hámszöveteket is gyógyítja külsőleg, belsőleg. Sebek gyógyítására, szájgyulladásra használják, teaként, főzetként, zöld és szárított állapotban egyaránt. Teáját az agyi vérerek szklerózisának megelőzésére is isszák, valamint általános erősítőszerként. Az anyagcserét is javítja. És pótolja a szervezet jódhiányát.

A leveleket júniusban szedik, árnyékban szárítják.

A mandzsúriai diólevél gyógy-receptjeivel tele van az internet. Például lábgombásodás esetén 20-30 percig áztassuk lábunkat 1 db összetett levélből főzött lábvízben. A lábáztatást egy hétig naponta ismételhetjük. Ingyen van, és hatásos - Tamara Georgievna Ivanova erdőgazdasági mérnök receptje, Uljanovszkból. És gyógykészítmények is kaphatók mandzsúriai dióból kivont hatóanyagokkal.

Ha mandzsúriai dió zölddiójából készítünk diópálinkát, akkor elsősorban gyógyszert kapunk, nem szeszesitalt. A mandzsúriai diópálinka készítésének részleteivel nem kívánom tisztelt olvasó Kollégámat terhelni, hiszen valószínű, nem fog rá áttérni, mert magam is azt vallom, hogy a mi közönséges diónkból készült italaink felülmúlhatatlanok. Talán csak amiatt fogja kipróbálni, hogy az ízesítéséhez fűszerek helyett mézet használnak hagyományosan a távolkeleti orosz dióital-készítők. Egy próbát nekünk is megér. Bár, ki tudja? Magyar szilvapálinka helyett orosz vodkából nem az igazi a diópálinka. Mégis, hadd idézzem az Összoroszországi Hivatásos Orvosi Társulat tényleges tagjának, Alekszandr Szergejevics Kalinyicsenkónak szavait a vodkából készített mandzsúriai diópálinka gyógyhatásáról:

"Görcsoldó, vérértágító, antimikrobális, gilisztaölő, fájdalomcsökkentő, hámösszehúzó, sebgyógyító, nyugtató, vérzésmegállító, vizelethajtó, tonizáló hatású, erősíti a gyomor és a bélcsatorna motoros funkcióját, megszabadít a bőrparazitáktól, szemölcsöktől, és csökkenti a vércukorszintet, és kínálja magát a pajzsmirigy-megbetegedések gyógyítására. Ha külsőleg, a bőrre kenjük, még hatásosabb gyujtoványfűvel együtt. Cukorbetegség ellen is jó, valamint általános erősítőszernek, továbbá idegrendszeri problémákra, sebgyógyításra, gyulladáscsökkentésre, vértisztításra, giliszták ellen, sugárfertőzések utáni megtisztulásra. Hatásos a vérszegénység ellen, a magas vérnyomás ellen, vesegyulladás, visszérgyulladás, tuberkulózis, angolkór gyógyítására," és még 23 más betegségre, amit már úntam lefordítani. Ennyi is elég, akkor is, ha csak a fele igaz.

Igen erős antioxidáns és immunstimulátor - mondja Kalinyicsenko. Egy bőrgyógyászt idéz, aki szerint több mint százféle bőrparazita ellen hatásos.

És mikor ne igyunk dióvodkát? Doktor Kalinyicsenko erre is kitér. Nők ne igyanak terhesség és szoptatás idején, férfiak pedig májzsugorkor. Nem használ az alkoholizmus ellen sem.

Kínai hikori (Carya cathayensis)

Kínai tudósok - Wei Wu és társai - a kínai hikoridió burkában (angol nyelvű publikációjukban dióhéj szerepel, de valószínűbb a dióburok, fordítási hiba lehet, tudjuk, hogy a szakfordítók nem szakemberek) új, rákellenes hatóanyagokat fedeztek fel. Az egyik egy hosszú nevű lignán-vegyület, a fitoösztrogén-vegyületek csoportjából, a második-harmadik-negyediket pedig carayensin-A, -B és -C néven nevezték el. És találtak másik 13, már ismert rákellenes hatóanyagot is. Mindet újból is bevizsgálták, és az emberi tumorsejtekre mindegyiket mérgezőnek találták.

És ez csak egy vizsgálat volt, és tudjuk, hogy a mi diónknak legalább 20 Carya nevű unokatestvére van.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább