Vissza------------------------------------------------------ Tartalomhoz

Diótörő Múzeum

Arlene Wagner Arlene Wagner az a hölgy, akiről az imént említést tettem tisztelt, diótörés közben unatkozó Kollégámnak. Fiatal korában balett-táncos volt, a Diótörőt ott szerette meg. És megmaradt ennél a szereteténél, elkezdte gyűjteni a diótörő eszközöket. Miután 40 országból több mint 5000 kézi diótörő szerszámot szerzett be, 1995-ben megnyitotta múzeumát.

A múzeum Portland közelében, Leavenworth-ben található, a képen látható épület második emeletén. Nem vitatom, léteznek más diótörő múzeumok is, egyedül az Egyesült Államokban kb. 4 db, és van egy francia múzeum is, Henry René d'Allemagne gyűjteménye 13. századi, vasból készült diótörőkkel, de ez az igazi.

Leavenworth

Arlene egy életnagyságú törővel a múzeum bejáratánál:

Bevezetésként két szép példa a Diótörő Múzeumból: Bika és Parasztasszony (amerikaiul: farmer). Mindkettő működő kézi diótörő. A Parasztasszonynak a kosarába hull a tört dió.

Gyors áttekintés a múzeum szekrényein:

A múzeum régebbi készítésű darabjai főleg 18.-19. századiak. Egy 18. századbeli, fából készült törő: Ha a száját sokat nyitogatja, egy dióval kell betömni, aztán mozgassa, ha tudja!

Francia zsebdiótörő a 18. századból.

Ezek a csavaros - és roppantó - törők is 18.-19. századiak.

Francia

A múzeum a diótörés régebbi múltjába is visszavezet. Kezdetben valának a diótörő kövek.


Már valamivel fejlettebbek a fakalapácsok. Mellette a múzeum valóban legrégebbi szerszáma.

Hogy milyen nemzetiségű törőket sikerült összegyűjteni? Angol, argentin, ausztrál:

Angol Argentin Ausztrál

Francia, indiai, japán:

Francia Indiai Japán

Jugoszláv, kanadai, német:

Jugoszláv Kanadai Német

Norvég, olasz, orosz:

Norvég Olasz Orosz

Osztrák, spanyol, svájci és végül a hazai, Egyesült Államok-beli:

Osztrák Spanyol Svájci Amerikai

Kik törik a diót?

A Beszélő.

Beszélő

Az Őrült, az Udvari Bolond.

Őrült Udvari bolond

Az Űrhajós.

Űrhajós

A Vadász.

Vadász

A Katona.

Katona

A Huszár.

Huszár

A Felettes Én, az Alantas Énnel együtt.

Felettes Én

A Hazafi. (Már megbocsássanak, de nagyon illetlen ez a hazafi. Remélem, nem minden hazafi ilyen!)

Hazafi Hazafi

Persze, amilyen a haza királya, miért legyen jobb a haza fia? Fejétől bűzlik - szokták mondani. Vagy nem a fejétől? A Király!

Király Király

A Rózsakirály.

Rózsakirály

A Csókolózók.

Csókolózók

Sőt, van, aki továbbmegy - diótörés közben.

Az állatok is tudnak, szeretnek diót törni.

Bagoly.

Bagoly

Holló, kakas.

Holló Kakas

És más madarak.

Madár Madár

Kutya, ló.

Kutya Ló

Kutya, sárkány.

Medvék.

Medve Medvemama Medve Svájci medve

Jávorszarvas, róka. Hogy ennek milyen erős a farka!

Jávorszarvas Róka

Kecske. (Azért borzasztó, hogy a kecske is milyen állat tud lenni! És azt a diót együk meg?)

Kecske Kecske

Vannak állatok, akik fejjel mennek egymásnak egy szem dióért:

Az egerek is szeretik a diótörést. Számukra sajtot formázó törőt készítenek.

Ha végignézzük a múzeumot, arra a kérdésre is választ kapunk, hogy mire lehet jó egy söröskocsi, tele söröshordókkal. Természetesen, diótörésre, mi másra!

A tárlat végén tekinthetjük meg a múzeum legbárgyúbb és a legszellemesebb diótörőjét.

Legbárgyúbb Legszellemesebb

A múzeum látogatói búcsúzás előtt maguk is kipróbálhatják a diótörő szerszámokat, egy tál odakészített dión, sőt, vásárolhatunk is diótörőt.

Vásárolhatunk

Tisztelt múzeumjáró Kollégám, múzeumba azért járunk, hogy szórakozva okuljunk. Most jön az ellenőrző kérdés, mit láttunk?

Találkoztunk-e a múzeumban Hillary Clintonnal, hiszen, valljuk be, azért mentünk Amerikába, hogy lássuk őt.

Akár az a válaszunk, hogy nem láttuk őt a múzeumban, akár az, hogy láttuk, a válasz mindenképpen helyes. Nem láthattuk, mert a múzeum megnyitásakor még nem létezett róla mintázott diótörő. De azóta már van, és a múzeum is beszerezhette.

Arról, hogy a Diótörő Múzeum állandóan frissüljön és bővüljön, a világ diótörő-készítő mesterei gondoskodnak. Közülük a német érchegység népművészei a legaktívabbak. Fantáziájuk korlátlan, és fába is tudják faragni. Gondolom, a bányákban megrokkant bányászok foglalkozása volt eleinte a diótörő-faragás, de ma már iparággá nőtte ki magát.

Egy kis bemutató-kollekció az alkotásaikból. Valóban múzeumba, nem a konyhába valók, hiszen az áruk - több tízezer forintnyi, darabonként - egy háziasszony számára túl magas.

De Arlene Wagner nem háziasszony.

---------------------------------------------- Fel----------------------------------------------------- Tovább