Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

DIÓTERMESZTŐK

Vázlat:
Hazai diótermesztők
Amerikai diótermesztők
Franciák és a többiek

Hazai diótermesztők

Vázlat:
1. Juglans Hungária, Lengyeltóti
2. Boglár-Kert, Látrány
3. Tóth család, Fülek
4. Monok Sándor, Körösszakál
5. Kezdő diótermesztő
6. Veszprémi diós
7. Pogányi diós
8. Alatkai kisdiósok
9. Vasi dióbirtok
10. Juhász Nándor, Boconád
11. Kakuk Pálné, Szelevény
12. Gyöngyöspatai diósok
13. Zempléni diósok
14. Tranzit-Dió, Jánkmajtis
15. Gál Sándor, Füzesabony
16. Tenki diótermesztők
17. Dióskertek Győr és Sopron között
18. A Balatonnál
18. A Homokhátságon
És az Ön dióskertje?
Egy év a diófák között
Még egy év
És megint egy év
És megint egy év
És megint egy év
Az utolsó év

Tisztelt diótermesztő Kollégám, itt csak a normális diótermesztőket veszem sorra. Ha Ön hiányzik a listáról, annak két oka lehet. Vagy a másik csoportban, a bio-dió termesztők között kapott helyet, vagy a Képeskönyv egy későbbi kiadása lesz már annyira fejlett, hogy Ön se hiányozhat belőle.

Kép helye 1. JUGLANS HUNGÁRIA

A hazai diótermelők közül a Juglans Hungária Kft a legnagyobb, Lengyeltótiban. Ők a valamikori balatonboglári gazdaság diósából privatizált, valamint az azóta telepített mintegy 250 ha-os dióültetvényen gazdálkodnak. Komplett, kaliforniai rendszerű technológiájuk van, rendszeres tanácskozásokat, bemutatókat tartanak. A hazai diótermesztés fejlesztésében kulcsszerepük van.

Az 1950-es évekre a kemény tervutasítás, a központi programok merev végrehajtása volt jellemző az állami gazdaságok területén. A Balatonboglári Állami Gazdaság gyümölcstermesztésre lett kijelölve akkoriban, és sok más gyümölcsfaj mellett kötelesek voltak nagy területen diót is telepíteni.

Hogy hogyan lehet a nagyléptékű elvárásoknak - tervutasításnak - eleget tenni? Mindenki tudja, aki megfordult az 50-es években egy hazai állami gazdaságban. A dió tekintetében úgy, hogy egymástól jó távol, 20x10 m-re ültettek egy-egy diócsemetét. Azért távol, hogy a terület meglegyen. Magoncot természetesen, mert hazai fajtadiók nem voltak, és a vegyes magoncpopuláció képviselte a kor fejlettségi szinvonalát. Igaz, hogy a dió nagyüzemi termesztéséről nem voltak hazai tapasztalatok, a dió Magyarországon is, mint a világ országainak többségében jellemzően házi növény volt, dehát az utasítás az utasítás.

És elkezdett az állami gazdaság diót termelni. A szakemberek menet közben szerezték a tapsztalatokat, folyamatosan, állandóan korszerűsítették az ültetvényt, és állami pénzből komplett diófeldolgozó technológiát honosítottak. Megtanulták és megszerették a diót, tanulmányutakat tettek Kaliforniába, Grenoble vidékére és a törökországi Yalova-i kutatóintézetbe, és ma már joggal tanítanak bárkit a korszerű diótermesztésre.

Fajtadiókat - mindhárom hazai alapfajtát - 1974-től telepítettek.

A 90-es évek elejének privatizációs időszaka után is a volt állami gazdaság szakemberei kezelik a volt állami gazdasági ültetvényt, három tulajdonosi körben, amelyek mindegyike újabb telepítésekkel bizonyította a dióhoz való hűségét. E három gazdasági társaságból a legnagyobb a Juglans Hungária.

Dankó József ügyvezető nyilatkozik:

Kép helye

Dióültetvényüket szívesen bemutatják az érdeklődő kollégáknak.

Kép helye

Pillantsunk be a Juglans Hungária Kft termelő, feldolgozó tevékenységébe.

Első éves diócsemete:

Kép helye Kép helye

Második éves csemete:

Kép helye

Korán termő csemete:

Kép helye

A dióültetvény idősebb része Pusztaszentgyörgy határában.


Kép helye
Kép helye
Kép helye

A kert kiöregedő részét megújítják:


Újítás Kép helye
Kép helye
Kép helye

Jól termő diófák:


Kép helye
Kép helye

Érőfélben lévő dió Lengyeltótiban. A diószüret kezdetén az érést a munka megkezdése előtt két nappal ethreles érésgyorsító permetezéssel segítik.

Kép helye

Rázógép munkában Lengyeltótiban. Ez a gép a talajra ráz. (Az előtérben egy ritkaságszámba menő diófajta, a Milotai 14-es fája látható. Az M-14-es nem is számít hivatalosan elismert diófajtának, fajtajelölt volt valamikor.)

Kép helye

Korszerű törzsrázó gép bemutatása:

Kép helye

Sajnos, ez a korszerű gép is a gépkezelőkön kívül 10 ember munkáját igényli. Nyolcan húzzák ki és engedik vissza a ponyvát, ketten a másik oldalon, a futószalagnál segédkeznek.


Kép helye
Kép helye

Rázott dió a ponyván:

Kép helye

A ponyva feltekerésekor a dió a gép szállítószalagjára ürül, onnan azonnal konténerbe.

Kép helye

Sajnos, a dió a ponyván kívülre is esik. Az idős diófák lombjának körmérete nagyobb, mint a ponyváé.

Kép helye

A melléhullott diót traktorvontatású fújógép a fa jobboldalán lévő sorközből a baloldali sorközbe fújja, ahol a következő munkafázisban kézzel szedik össze.

Kép helye

A dolgozók szíves tájékoztatása szerint a bemutatott fáról később még két alkalommal fogják lerázni a diót.

Beszállítás:

Kép helye Kép helye

Beszállított dió a konténerben. Buroktalanítani és mosni kell.

Kép helye

A konténerből a buroktalanító-mosó gép adagológaratjára ürítik a diót.

Kép helye
Kép helye

Buroktalanító-mosó gép:


Kép helye
Kép helye

A buroktalanítóból kikerülő dió rövid szállítószalagon halad át a második mosógép felé. A szalag mellett álló két dolgozó a törött, a burkos, a fekete szemeket dobálja ki konténerbe. Ez nem hulladék, hanem olyan áru, ami a későbbiekben törésre kerül, és dióbélként fogják értékesíteni.

Kép helye

A második mosógép működése:

Kép helye Kép helye
Kép helye

A diószárítás energiaszükségletét csökkenti a második mosó után elhelyezett vibrátoros csepegtetőasztal, ahol a felesleges mosóvíz nagy része lerázódik.

Kép helye

A három száríótartály felül nyitott. Itt távozik el az alul betáplált, nedvességet felvett meleg levegő. Az aktuálisan betárolandó tartályba egy egyszerű léc irányítja a magasban futó szállítószalagról a nedves diót.

Kép helye

A tegnap betáplált tartály diói mára már száraznak tűnnek. De még tovább kell szárítani.

Kép helye

A szárítótartályok tisztító és dióleeresztő nyílásai:

Kép helye

A szárított dió konténeres tárolásra kerül. A következő munkafázis a gépi kalibrálás és a kézi válogatás, amely munkák a következő képen látható gépen kerülnek elvégzésre. Konténerürítő borítja a diót a felhordó szalagra, és a magasban kétoldalt elhelyezett kerek lukas kalibráló hengerek méret szerint szortírozva ejtik a kézi válogató szalagokhoz, amelyekhez a személyzet két oldalról állhat hozzá, és a középen futó szalagra dobálja a talált fekete, törött, értéktelen szemeket.

A kalibráló távlati képe:

Kép helye

Kalibrálóhenger:

Kép helye

A válogatószalagok felől nézve:

Kép helye

10 kg-os zsákokba egalizált héjas dió német exportra készítve:

Kép helye

A munka eredménye a jól eladható tóti héjas dió.

Kép helye

A hulladék felhasználása:

Kép helye Kép helye

Végül egy törzskikerülő sorközművelő a kft gépparkjából:

Kép helye

2. Boglár-Kert, Látrány

A Boglár-Kert legfontosabb terméke a dió. Gara Miklós fáradhatatlan vezetői tevékenysége az ország egyik legelismertebb diós üzemét hozta létre, amelyen a magas szakmai színvonal látszik.

A dióültetvény egy része a somogyi dombok között, éppen Pedro fajtájú fákkal:

Kép helye Kép helye

Az ültetvény öntözhető, a víztartály széle a kép felső részén látszik.

Kép helye

Az erdő közelsége erdei kártevő rovarok, cserebogarak veszélyét is felveti. Gondos a növényvédelem, a gomba és a baktérium elleni védelmet rovarok elleni védelemmel kombinálják.

Kép helye

Ugyanakkor a biológiai védelem is működik.

Kép helye

Az üzem főleg héjas diót értékesít. A diószárítás és -manipulálás épületei:

Kép helye

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább