Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Románia

Mottó:
"hol a diófa lombja bókol,"
(Móricz Zsigmond: - Érzések Erdély kapujában -)

Romániában a diófa mindenhol otthon érzi magát. A kertekben, az utak mentén, a patakok völgyében, a nagyüzemi ültetvényekben.

Diófa Romániában:

Az utak mentén:

Fiatal diófa a Szaplonca-patak völgyében:

Románia dió-nagyhatalom, hozzánk képest. Dióexportjuk a magyar exportnak ötszöröse.

A romániai házikertekben a diófa - az almafa és a szilvafa után - az egyik legelterjedtebb gyümölcsfa. Bármilyen gondozás nélkül is képes nagyra nőni, és termése bár ingadozó, évenként mégis jelentős mennyiségű. A romániai házikertekben nem találkozni nemesített fajtadióval, a teljes diófa-állomány magonc-egyedekből áll. Ezért a diófák között termőképességben, a termés minőségében a legnagyobb különbségeket lehet tapasztalni.

Diófa egy romániai házikertben:

Igen kedves szokás a román útügyi hatóság és az útfenntartó részéről, hogy az utak mellett megtűrik a diófasorokat, nemcsak a főútvonalak mellett, hanem mellékutak mellett is. Igaz, ezek termése az útmenti nagy gazban nagyrészt összeszedhetetlen, de amit összeszednek, abból is árualap lesz.



A román dió minősége igen alacsony. Nemcsak a betegségek és kártevők elleni védekezés hiánya miatt, hanem a sok apró dió, valamint a sárgásra-barnára színeződő dióbél miatt is. De olcsó a román dió, és ezáltal veri a magyar diót itthon is, nyugatabbra is. Olcsó, mert a dió termesztését költségek nem terhelik, az összeszedése és megtörése pedig mégis nyújt minimális mértékű jövedelmet azoknak, akik foglalkoznak vele.

Létezik, és jelentős területű a nagyüzemi keretek között telepített dió is. Egy magyar határőr mesélte nekem, hogy szolgálatban messzelátóval szokta figyelni a határ román oldalán a végeláthatatlan dióskerteket. És csodálni szokta.

Magam csak három, a romániai termelőszövetkezeti időkben telepített dióskertet ismerek, amelyek 10, 20 és 30 hektár területűek, és ma már szétaprózott magántulajdonban vannak. Erre a három ültetvényre alapozva mondok véleményt a romániai nagyüzemi diótermesztésről, kicsit a viccbeli gróf példáját követve, aki Jean-nal, a komornyikjával kinézet mindkét ablakon, és mivel Jean azt jelenti, hogy mindkét irányban azt látja, hogy esik az eső, megállapítja, hogy országos eső van. Mintavételem nem elégséges objektív megállapítások megtételére, de arra jó, hogy véleményt alkossak.

Úgy találtam, diótelepítésre a más célra alkalmatlan, lejtős területeket választották ki.



A dióskertek más gyümölcsösök - almás, szilvás - területéhez kapcsolódnak. A diótelepítésben a szakmai hozzáértés minimuma se fedezhető fel. A telepített diósok ma már jórészt elhanyagoltak, elhagyottak.

Ne legyek igazságtalan, vannak már újabb, jól gondozott dióültetvények is Romániában.

És vannak mintaszerű fiatal diósok is, például Kovács Levente ültetvénye, amiről később bőséges fényképillusztrációval számolok be.

Létezik elég sok román diófajta, például a szamosháti vagy a három sebeshelyi fajta, vannak új, erdélyi fajtajelöltek, és több intézet is foglalkozik diónemesítéssel, főleg a craiovai jött ki mostanában több új fajtával, amelyek korán, szeptemberben érnek, termésük héjas diónak és béldiónak egyaránt jó. A román dió mégis vegyes, de inkább gyenge minőségű magoncdiót jelent.

A magyar milotai és tiszacsécsi diók a határ túlsó oldalán is biztosan jól díszlenének, a nagyüzemi telepítések kizárólag magoncokból létesültek. Ezért minden fa más, jobban-rosszabbul, de leginkább rosszabbul termő, kisebb-nagyobb, de leginkább kisebb diókat termő.

Jól termő román diófák:




Fel sem merült telepítéskor a kérdés, hogy hogyan fogják a dióskertet művelni, gyommentesen tartani. A domboldal, hegyoldal természetes fűállományát kézi kaszával vágták le - régebben, mert manapság már nem mindenhol kaszálnak.

Kaszált és kaszálatlan ültetvény:



Egyébként is az ültetvényeken látszik, hogy a gépi művelés lehetősége fel se merült. Az ültetvények igen sűrűk, a fák 5-6 m-re állnak egymástól. Semmilyen gép nem megy el közöttük. Pozitív viszont, hogy a diófa alakjának jobban megfelelő háromszög-kötésbe helyezték a fákat.

Hat méteres távolságban, háromszög kötésben:



Öt méteres háromszög kötésben:


Az öntözés, a műtrágyázás, a növényvédelem ismeretlen fogalmak, és a gépi diószüret is. A kemikáliák használatának hiánya egyben nagy versenyelőnyt jelent majd a magyarországi és más öko-gazdálkodókkal szemben, de csak majd akkor, ha Romániában is felfejlődik a hivatalosan is tanusított biotermelés.

Gnomónia + rovar (a zölddiótól jobbra, a száraz levélnél van egy poloska) = bio:

Végül is, milyen a romániai diófák termése? Hát, ilyen:

Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés Diótermés

És a román dióbél? Ilyen:

Közelebbről? Hát, ilyen:

Kézenfekvő a kérdés, hogy ha ennyire olcsón kínálják a diót, mint ez a román dióárus, vegyünk-e?

Szerintem ne. Még olcsón se éri meg az árát. Hagyjuk meg a hivatásos kereskedőknek, akiknek mindegy, hogy mivel kereskednek, csak pénz legyen belőle. Mi pedig együk a hazai diót.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább