Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

A diócsemete előkészítése ültetésre

Láttuk, a diócsemete nevelése sok munkával jár és időigényes. Számítsunk arra, hogy az alanyt is, az oltványt is két évig kell nevelnünk, tehát négy év munkája van az ültetésre kerülő diócsemetében.

Ekkor a csemetét suhángnak vagy koronás oltványnak nevezzük. A suhángon nincsenek elágazások, a koronás oltványon vannak. Árban nem szokott különbség lenni köztük, és gyakorlati tapasztalatok alapján számomra szimpatikusabb a suháng, mert kiültetés után úgy tudom metszeni, ahogy akarom, nem kell tekintettel lennem kialakuló vázágaira, alacsony szétágazására. Egy előadásában Szentiványi professzor is a suháng mellett foglalt állást, a csemetekori koronát hátránynak minősítve.

Hivatalos előírás szerint a 100 cm-nél hosszabb suháng számít elsőosztályúnak.

Kétéves oltványok egy faiskolában:

A diócsemete magassága nem döntő tényező. Jó, ha jól fejlett, de fontosabb, hogy a gyökérzete legyen minél dúsabb, vékonyabb gyökerekkel is jól ellátott. A gyökérnyak átmérőjére vonatkozóan a hazai előírás 6-9 mm, de ez elég kevés, a gyakorlatban ennél egészségesebb csemeték kerülnek forgalomba.

A következő képen egy szlovéniai faiskolai lerakat eladatlan, kimaradt diócsemetéi látszanak. Ezek a lerakatban még egy évet erősödnek, eladás előtt. Megjegyzem, a hazai kínálat minősége lényegesen jobb.

A faiskolából október 10-e előtt ne kezdjük meg a kitermelést, hogy a törzs, a hajtások minél jobban beérjenek. Ez idő előtt kitermelt csemetét ne is vásároljunk! Viszont ez után ha lehet, a kitermelt, vásárolt csemetét azonnal ültessük el.

A faiskolák általában nem csak dióval foglalkoznak. Ha az őszi munka bármilyen, akár időjárási ok miatt késik, rendszerint a diócsemete felszedése marad utoljára. Vagyis novemberre.

A kitermelt diócsemetét ötösével szokták kötegelni, a másodosztályúakat tizesével. A jól fejlett diócsemetéből 5 db együtt már elég nehéz, főleg, ha egész nap azt kell emelgetni.

Diócsemete kiemelő lánctalpas célgép kicsiben (Svájc) és nagyban (Kalifornia) munkája:


A faiskolából kitermelt csemetéket akár faiskolai lerakatban, akár a leendő gazdájánál kerül tárolásra, azonnal vermelni kell, vagy hűtőtárolóba helyezni, akkor is, ha hamarosan ültetésre kerül. Hűtőtárolóban 0-+2 C° közötti hőmérsékleten és 95 %-os relatív páratartalmon kell tartani, a vermelés pedig akkor megfelelő, ha a vermelő közeg (föld, homok, perlit, stb.) rögmentes és állandóan nyirkos, és a gyökérzetet hézagmentesen fedi. A gyökérzet vízben legfeljebb 1-2 napig állhat károsodás nélkül, a vermelő vízzel való elöntését - akár a tavaszi hóolvadás idején is - meg kell akadályozni. A gyökérzetet a vermelő anyag teljesen fedje be, és ha a kiültetés nem történik meg ősszel, a kemény fagyok beállta előtt a vermelő anyagot annyira meg kell vastagítani, hogy a gyökérzetet ne érje -10 C°-nál erősebb hideg. Az a helyes, ha a vermelőben a csemetéket - akár kötegelve - kissé megdöntve helyezzük, és a törzs alsó részét is befedjük.

A helytelenül tárolt csemete sokszor károsodik, kiültetésre alkalmatlanná válik.

Ha megfagy, a rügyek és a rügyalapi rész megbarnulnak, elhalnak. A tünetek a gyökereken és a vesszők vékonyabb részein összefüggő felületen jelentkezhetnek, a törzsön és a vesszők vastagabb részein gyakran csak foltokban.

Ha kiszárad, a kéreg megráncosodik. A belső szövetek száraz tapintásúak. A vízhiány következtében a csemete életfolyamatai állnak le.

A fagy és a kiszáradás egyaránt járulékos betegségekkel járhat. Az elhalt részeken szaprofita gombák telepedhetnek meg, amelyek tovább károsítják a csemetét. Jelenlétükre a penészbevonatból következtethetünk.

A munka eredménye, egy első éves, kiültetett diócsemete:

Konténeres oltványok

Tisztelt Kollégám, a faiskolások, köztük kiemelten a diófaiskolások a világ legtalálékonyabb emberei, ha arról van szó, hogy a fiatal facsemetének minden jót megadjanak, amire annak szüksége van. Például arra, hogy a gyökere állandóan földben legyen. Ezért találták fel a konténeres csemetenevelést. J. Monier francia faiskolás nem volt elégedett a korabeli nevelő-edényekkel, ezért - mellesleg az építőipar nagy örömére - feltalálta a vasbetont, és abból készített konténereket.

A diócsemete-nevelésben konténernek nem a köznapi értelemben használatos konténereket nevezik, hanem - a diósok műveltségi szintjére tekintettel - visszanyúlnak a szó eredeti, latin gyökereihez, és minden olyan edényt konténernek neveznek, amiben a diócsemete gyökere földdel együtt elfér.

A konténer lehet szilárd, de lehet egy darab fóliából hajlított, ragasztott edény is, legalább 8 literes, leginkább fekete fóliából, hogy gyűjtse a meleget. De jó a kép szerinti textilszatyor is.

Konténeres neveléssel egyrészt egy átültetés maradhat el, annak minden kézi munkájával, a másik nagy előnye, hogy az ültetési szezon nem korlátozódik az év vegetációs időn kívüli részének fagymentes idejére, hanem a vegetációs időben is ültethető a diócsemete. Ez utóbbi előny a nagyobb. A természettől távol élő városi ember, aki ugyanakkor mégis szeretne magának a hétvégi telkén egy diófát, hideg novemberi vagy márciusi időben nem szánja rá magát, hogy diócsemetét vásároljon, ültessen. Májusban jut eszébe, és milyen jó, hogy konténeres diócsemete kapható, ültethető akkor.

Tehát főleg a fogyasztói kereslet indukálja a diócsemete konténeres nevelését.

Foglaljuk hát össze, mik a konténer előnyei a szabad gyökérrel szemben, vevői, felhasználói szemszögből.

Először is, csökkenthető, akár teljesen elkerülhető a csemeték átültetéskori megrázkódtatása (vagy aki idegen szóval jobban szereti, a stressz, a sokk).

Másodszor, az ültetés ideje teljesen a gazdától függ.

Harmadik előnye a konténeres csemetéknek, hogy a csemete nem növi túl az ültetéshez ideális méretet.

Gyomirtási szempontból is előnyösebb a konténer.

A felsorolt előnyök egy külföldi diótermesztési szakújság - ugye, hihetetlen, de ilyen is van, - olvasói leveleiből lettek összeválogatva. De vannak a konténernek hátrányai is, ugyanazon olvasók szerint.

Tisztelt dióbirtokos Kollégám, tudomásul kell vennünk, hogy akárhányszáz, akárhányezer diócsemetét ültetünk is, kisebbségben vagyunk az egy-egy diócsemetét vásárlókkal szemben. Ezért terjed a konténeres csemete. Nekünk sokkal többe kerül a konténeres csemeték szállítása, és hátrány az is, ha nem látjuk a csemeték gyökerét, egészségesek-e. Nekünk tehát a szabadgyökerű csemete jobb.

Most egy kicsit a konténeres nevelés gyakorlati részéről. A módszer nem új, Szentiványi Péter munkásságának kezdeteitől, a korai 1950-es évektől már alkalmazta.

A konténer anyagának kiválasztásában tág tere van a fantáziának. Ne ragadjunk le a legáltalánosabb műanyagcserepes vagy műanyagfóliás megoldásnál. Házilag újságpapírt is használhatunk, ami köré vékony dróthálót kötünk. Mindkét anyag elbomlik a talajban, de arra ügyeljünk, hogy a drótháló könnyen rozsdásodó legyen. A dróthálón addig is átférnek a gyökerek. Több szempontból előnyösebb, ha úgy ültethető a csemete, hogy a konténerből nem kell kiszedni (gyökérsérülés, száradás, stb.).

A konténeres nevelés nagyon jó a kézben oltott oltványokhoz.

A télvégi kézben oltás, majd izzasztás után hűvös helyen tárolt oltványokat minél előbb konténerekbe helyes ültetni, és olyan helyre, pl. fűtött fólia alá elhelyezni, ahol nem fogja fagy érni. Az ültetőközeg többféle lehet, végső esetben jó minőségű föld is megfelel.

A konténeres oltványok nevelhetők egész éven át fólia alatt, de fólia alatt mindig párásabb a levegő, ezért a csemetéket veszélyeztető sokféle gombabetegség ellen sűrűn kell permetezni. Ha az időjárás miatt nem kell a fóliát lezárni, a szellőztetés is állandó legyen.

Egyébként gyomtalanítani is gyakran kell, műtrágyázni is, és öntözni, bő vízzel. Tősarjazni és kötözni ugyanúgy kell, mint a szabadföldön nevelt csemetét. Amikor a hajtások 20 cm-esek, válasszuk ki azt az egyet, amit meghagyunk, ami a törzs lesz. Az oltócsap csonkját vágjuk le, helyét kenjük be sebkezelővel.

A nyár második felében már ne műtrágyázzunk, hogy őszre a hajtásunk jól beérjen. Augusztusban már akár ki is ültethetjük végleges helyükre, ez azzal az előnnyel jár, hogy előbb gyökeresedik be, mint a novemberben ültetett szabadgyökerű csemete, így a következő évi fejlődése jobb lesz. Nem beszélve a következő tavaszi ültetésűekről.

Ha konténeres oltványt ültetünk ki, arra mindig ügyeljünk, hogy a gyökereken lévő föld egyben maradjon, a gyökerek ültetéskor ne sérüljenek. Az ültetőgödör mélyebb legyen, mint a konténer nagysága, hogy a végleges helyre ültetett csemete ne kerüljön magasabbra, mint volt. A kiszáradás veszélye miatt. Ugyanezért ültetés után helyes a csemeték tövére földet húzni, vagy mulcsozni.

Az ültetés utáni azonnali, bő vizes öntözéssel elősegíthetjük a hajszálgyökerek tapadását a talajszemcsékhez.

Persze, karózni is kell a kiültetett csemetéket.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább