Vissza
Tartalomhoz

A juglon rokonvegyületei

Tisztelt vegyész Kollégám, a diófa egyedülálló növény. Juglont csak a diófa és a diófélék családjának tagjai tudnak létrehozni.

Bár lehet, hogy Ön is ebbe a családba tartozik, mert juglont szintetizálni ma már minden vegyész tud.

De Önökön kívül senki, akárhogy igyekszik. A növényvilág egyes tagjai és némely gombák képesek a juglonhoz hasonló, szintén érdekes hatású 1,4 naftokinon-vegyületek létrehozására. Sőt, tengeri csillagok és baktériumok is.

Állítólag tizenötféle naftokinon-vegyület létezik. Én sajnos, csak tizet ismerek. Most ezekről a vegyületekről néhány szót.

Közös alapjuk az 1,4-naftokinon szerkezet, ami többek között a K-vitaminnak is alapja. (C10H6O2)

A naftokinonoknak, bár az ezirányú kutatások nem fejeződtek be, sőt, nagyon intenzívek, rákellenes hatást tulajdonítanak, a kemoterápiás kezelések anyagai.

Ezeknek a vegyületeknek sárga, narancssárga a jellemző színe, de egyes hatásokra a szín az élénkpirosig mehet el.

LAWSON

Vagy 2-hidroxi-1,4-naftokinon. Sárgás színű szilárd anyag, tűszerű kristályokban.

Sárga színű pigment a Lawsonia inermis (henna), L. spinosa és L. alba (a Lythraceae család tagjai) cserjék levelében, ami 2-oxi-1,4-naftokinonná alakul. Oxidációjából ftálsav keletkezik. Vas-, réz-, alumínium- és bizmutsókkal élénk színű vegyületet hoz létre.

A henna erősen színező. Bőr, len és selyem festhető vele, narancsos-sárgás színűre. Más festékekkel keverve vörös árnyalatú hajfesték és tetoválószer is, ez az ismert hennafesték. Ebben a minőségében felmerült a gyanú, hogy az emberi egészségre káros lehet, de a vizsgálat tisztázta, felmentették a gyanú alól.

Kép helye

Egy metiléter-változata a lawsonnak a 2-metoxi-1,4-naftokinon az Impatieme balsamica-ban és I. glandulifera-ban található. Erős gombaölő. Különösen erős színanyaga van.

PLUMBAGIN

Más néven 2-metil-juglon, vagy 2-metil-5-oxi-1,4-naftokinon.

Elsősorban a Plumbago nemzetség (Ólomvirágfélék) tagjaiból izolálták, a P. auriculata, P. europaea és P. aeylanloa föld feletti részeiből. Kínaiak a P. zeylanica-ból vonták ki és kutatták karcinogén hatását. A plumbaginnak több szerző is erős rákellenes hatást tulajdonít. Úgy tudom, az ezirányú kutatások most is intenzívek.

Kép helye Kép helye Kép helye

Plumbagin előfordul a Droseraceae (harmatfüvek) család tagjaiban is. A Diospyros (ébenfafélék, datolyaszilvafélék) nemzetség mintegy 500 faja közül is többől kivonták.

Kép helye

A plumbagin aranysárga festékanyag, tűszerű kristályokból áll. Nem tartós. Párolog, szublimál. Különböző fémsókkal élénk színű komplex vegyületet alkot. Alumíniumszulfáttal élénksárga textilfestéket ad.

Titrálásra, kolorimetriára használják, valamint a kemoterápiás rákellenes kezelések egyik hatóanyaga. Indiában a Plumbago gyökere gyógyszer, emésztőrendszeri és bőrgyógyszer. Rágása csökkenti a fogfájást. Ukrajnában a plumbagin baktériumölő hatását is kimutatták, élelmiszertartósításra is szóbajöhet.

Az említett Droseraceae család több tagjában, például a D. intermedia és D. anglioa fajokban metilnaftarazint, 1,8 és 3-kloroplumbagint találtak.

(Mellesleg: A Diospyros tricolor DIOSZKINON nevű, itt fel nem sorolt 1,4-naftokinont is tartalmaz).

PHTHYOCOL

A Plumbagin izomere, a természetben a Mycobacterium tuberculosis pigmentje. A K vitamin széthasadásából keletkezik.

Kép helye

7-METILJUGLON

5-hidroxi-7-metil-1,4-naftokinon. Narancssárga tűkristályokban kristályosodik. A Diospyros ebenum leveleiben fordul elő.

Fémsókkal színes komplex vegyületeket alkot. Az ébenfa színanyaga. Olyan erős, sötét, fekete színanyaga van, hogy a fában az évgyűrűk se látszanak. A metiljuglon színanyaga az ébenfát az egyik legértékesebb faanyaggá léptette elő.

Kép helye

A metiljuglon polimerizálódik is, de az így létrejött festékanyag nem tartós.

DROSZERON

Kép helye Droszeron, oxidroszeron, hidroxidroszeron. A phthyocolhoz hasonlóak. Egy ausztrál Drosera (rovarevő növény, az egész világon elterjedtek fajai, magyarul harmatfű) gyökerében találták meg először, de a D. rotundifolia is tartalmazza.

Kép helye

Kép helye

A droszeron piros lapokban kristályosodik, olvadáspontja valahol 200 C° alatt van.

Gyógynövény-készítményekben más gyógynövényekkel együtt használják (édeskömény, lándzsás útifű, stb.).

LAPAHOL, LOMATIOL

Kép helye Izomerek. (2-hidroxi-3-(3-metil-2-butenil)-1,4-naftoquinon.) Alkoholban sárga prizmákban kristályosodnak. Szobahőmérsékleten szilárdak, olvadáspontjuk 140 C°.

Pirosas színanyagok trópusi fák sorában. Tecoma, Lomatia és Streptocarpus nemzetségek, valamint Bignoniaceae család. Tecomella undulata-ban is.

Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye

Gyulladáscsökkentők, rákellenes szerek, és legalább ötféle egyéb, külsőleg és belsőleg használatos gyógyszer alapanyagai. Baktériumölők, gombaölők.

Ezen kívül ugyanúgy festékanyagok is, mint a többi 1,4-naftokinon-vegyület. Alumínium-szulfáttal sárga festék készül belőlük.

A halakra mérgezők.

Száraz desztillációval és egyéb úton a lapaholból és a lomatiolból származék-vegyületeket állítanak elő, amelyek szintén gyógyhatásúak.

A Tabebuia guayacan nevű fából és még vagy négyféle másik Tabebuia-ból az 1,4-naftokinonok sora vonható ki egyszerűen, szerves oldószerekkel: lapahol, dehidro-lapahol, és még 3 változata.

Kép helye

Rákellenes szerek lehetnek.

ALCANIN, ALCANAN

Már átmenetet képeznek a háromgyűrűs vegyületek felé, de tulajdonságaik minden tekintetben nagyon hasonlók az 1,4-naftokinonokéra. Az Alkanna tinctoria és a Jatropha glandulifera nevű növényekben fordulnak elő.

Kép helye Kép helye

MOLLIZIN

A Mollisia caespiticia gomba sárga pigmentje.

Kép helye

MOMPAIN

Mompain a Helicobasidium mompa nevű, fenyőgyökéren élő gombából vonható ki.

Kép helye

És a gombák közül a Fuzáriumokban is van egy hasonló naftokinon-vegyület. Stb, stb. A növényekre mérgező hatású gombák nagy részénél ilyen naftokinon-vegyületekből adódik a mérgező hatás.

Kép helye

K-VITAMIN

Kép helye

A K1-vitamin szerkezete is nagyon hasonló. Rengeteg növényi tápanyagunkban, de a tojássárgában is megtaláljuk. A véralvadást segíti elő.

Végül megjegyzem, nemrég tudtam meg, hogy az éretlen zöld dióban (és a hasonló korú feketediótermésben is) már nyolcféle 1,4-naftokinon-vegyületet számoltak meg, a dió tehát nemcsak a juglont termeli ezek közül, hanem például a plumbagint is.

Hát, itt értem a türelmem végére. Pedig még meg kellett volna emlékezni a hasonló szerkezetű EQUINOCROMOS, DIOSPIRIN és MAMEGAKINON vegyületekről is, de azok már periférikusak a mi szempontunkból.


Miért volt szükség a naftokinonok átolvasására? - kérdezi tisztelt, olvasás közben unatkozó Kollégám.

Szerintem két okból is. Egyrészt, hogy belássuk, a diófa nem is annyira rendkívüli növény, része a növényvilágnak, más növények is képesek hasonló hatású naftokinonokat termelni. Mondjuk, a henna, valamint az ébenfa festékanyaga se semmi, és ezek közé tartozik a juglon is.

Másrészt pedig azért, hogy belássuk, a diófa rendkívüli, egyedülálló növény, a legfontosabb, leghatásosabb naftokinont, a juglont csak a diófa képes előállítani. Na, jó, megengedem, közeli rokonai is. De más nem!

És még néhány egyéb megjegyzés a dió leírásához

A közönséges dió botanikai változatának mondják a Dél-Kínában, a Himalája közelében élő változatot, amit Juglans duclouxiana néven szoktak illetni. És ugyanerre a vidékre teszik a J. kamaonia vagy J. regia var. kamaonia változatot is. Kínába és Koreába helyezik a J. sinensis vagy J. regia var. sinensis változatot. Koreában jelenleg is J. sinensis néven ismerik a közönséges diót. A J. fallax vagy J. regia var. fallax névvel illetett dióféleség ugyancsak a mi közönséges diónk, azzal az eltéréssel, hogy Középázsiában (Irán, Afganisztán) a vad, természetes diófaállományt nevezik így. De a felsorolt elnevezések mind csalókák, nem kell velük foglalkozni.

Arról, hogy ezek a változatok miben tér el az alapfajtól, nincsenek információk, talán nem is térnek el.

És aztán megláttam egy kínai fényképet J. duclouxiana aláírással. És csak nézek. Hány levélkéje van? És a csúcsi levélke nem elég nagy.

Kép helye

Ezt a diót pedig fallaxnak mondják. Ha az egyáltalán, mert adatközlőim nagyon félrevezetők tudnak lenni.

Kép helye Kép helye

Szóval, tanulmányozhatjuk még egy ideig a diót, mielőtt végleges ítéletet mondhatunk.

Európában a diónak legtöbbször kultúr-példányaival találkozunk, az európai diófák többsége ültetett fa. Természetes elvadulás, vadon kelt példányok gyakran előfordulnak. Európa több területén természetes körülmények között elszaporodott, az adott ökoszisztémába illeszkedő állományai is vannak, ilyen például Szlovéniában a Soča folyó felső szakasza.

Kép helye A dió változatos növény. Már a Pallas lexikon is így írta le: „Van olajos, csemege, vérbélű, fürtös és óriás (1 dm hosszú, 7 cm széles), majd apróbb fajta, keményebb, vékonyabb, vagy nagyon törékeny héjú fajtája, ez utóbbit német elnevezéséről cinegediónak is mondják.”

A lexikon megállapítását kiegészíthetjük azzal, hogy a dió igen sok tulajdonságában változatos növény. Csak néhány példa: a rügyfakadás ideje, a fiatalabb ágak és a vessző színe, a levél alakja, nagysága, színe, a levélkék száma (5-9-en belül), rügyek, virágok alakja, mérete, stb., stb. Ezeknek a jegyeknek - bár öröklött, állandó tulajdonságok, amelyeket nem befolyásolnak a környezeti feltételek és az évjáratok, - a termőképességgel a legtöbb esetben semmi összefüggésük nincs, csak mint az egyes fajták megkülönböztető jegyei jönnek számításba.

Zárjuk a diófa botanikai leírását a Pallas lexikon szavaival:

„A dió fűnemű részei zamatos ízűek és illatúak.”

Kép helye

Tisztelt érdeklődő Kollégám, körüljártuk a diófát. Ott vagyunk, ahol voltunk. Még mindig nagyon keveset tudunk.

Bár sok mindenről beszéltem, mégis hiányérzetem van. Valami fontos kimaradt.

Hát, persze! Arról már volt szó, hogy a diófa hogyan terem diót, de arról még nem, a dióból hogyan lesz diófa.

Valahogy így:

Kép helye

De a csíráztatás lényegét nem tudom. Egyszer elültettem egy zsák diót, és tavaszra nem kelt ki egy se. Pedig a piacon vettem, termelőtől.

Persze, ez nem tart vissza attól, hogy ne írjak róla. A megfelelő helyen, a diószaporítás témakörénél leírom, amit másoktól ebben a témakörben megtudtam, de előrebocsátom, azok nem az én tapasztalataim. Remélem, tisztelt diócsíráztató Kollégám a dióval jobban megérteti magát, mint én.

Kép helye

De azt is megtehetjük, hogy hagyjuk a fenébe a diócsíráztatás hortikulturális szakmai ismereteit, és magára a dióra bízzuk, hogy úgy csírázzon ki, ahogy akar.

Kép helye

Mert magától is csírázni akar, élni akar.


Mint láttuk a diófa leírásában, a diófák látszatra nem nagyon különböznek egymástól, valójában pedig igencsak.

A következő fejezetekben ezeket a különbözőségeket járjuk körbe, hogy kiválaszthassuk a saját igényeinknek leginkább megfelelő diófát.


Most veszem észre, a diófa leírása túl unalmasra sikeredett. Manapság már nem így kell a diófát leírni, hanem ahogy a németeknél látni, interaktívan.

Az interaktivitás azt jelenti, hogy aki tényleg érdeklődik a diófa iránt, az nem ül otthon a számítógép előtt, hanem kimegy a természetbe, megáll egy diófa előtt, és megnézi. Közvetlen, interaktív kapcsolatba kerül vele. A tudnivalókat a fa elé kitett tábláról lehet leolvasni.

Kép helye

Tessék a német példát követni. Bár, lehet, hogy ez nálunk nem működne, mert a táblát már ellopták. Fémből van a tartórúdja!

Fel
Tovább