Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

A DIÓ ROKONAI
Alfaroa, Annamocarya, Cyclocarya, Engelhardia,
Oreomunnea, Platycarya, Pterocarya fajok

Kép helye Vázlat:
Alfaroa costaricensis
Alfaroa guanacastensis
Alfaroa hondurensis
Alfaroa manningii
Alfaroa mexicana
Alfaroa williamsii
Annamocarya sinensis
Cyclocarya paliurus
Engelhardia fajok
Engelhardia apoensis
Engelhardia hainanensis
Engelhardia parvifolia
Engelhardia philippinensis
Engelhardia roxburghiana
Engelhardia serrata
Engelhardia spicata
Engelhardia subsimplicifolia
Engelhardia zambalensis
Egyéb Engelhardiák
Oreomunnea mexicana
Oreomunnea pterocarpa
Platycarya strobilacea
Pterocarya fajok
Pterocarya fraxinifolia
Pterocarya hupehensis
Pterocarya macroptera
Pterocarya rhoifolia
Pterocarya stenoptera
Pterocarya tonkinensis
Pterocarya rehderiana
Ezek is rokonok lennének?

A felsorolt hét nemzetség tagjai mind a mi diónk unokatestvérei. Diótermésük olyan apró, hogy étkezési szempontból egyáltalán nem jön számításba.

Alfaroa fajok

Kép helye Közép-Amerikai diófák. Trópusi hegyvidékek erdeinek lakói.

Guatemalában hegyi diófának (nogal de montana) mondják. Egyébként szokásos nevük gaulín, gabulín, gavilán.

Itt bemutatnak nekünk egy Alfaroa-fát:

Kép helye

Panamában is fényképeztek egy Alfaroa-diófát, de a pontos faji beazonosítását nem végezték el. Sajnos, nem mindenki botanikus.

Kép helye

Alfaroa costaricensis

Helyi nevei: gabulín, campano chile, chiciscua, gaulin, gavilán colorado, vagy kicsinyítve gavilancillo.

Costa Rica mindhárom jellemző tájegységén, a pacifikus, a karibi és a kettő között a vulkánikus Kordillerákban egyaránt előfordul. (És a New-York-i Botanikus Kert növénygyűjteményében, ahonnan a következő képek származnak.) Nevétől eltérően nemcsak Costa Ricában lakik, hanem Középamerikán végig, Mexikótól Kolumbiáig. A következő kép Panamában készült.

Trópusi, csapadékos éghajlatot igényel, évi 1500-2000 mm-t, és állandóan legalább 15-20 C° meleget. Az árnyékot nem bírja.

Kép helye

Képei:

Kép helye Kép helye

No, ezek elég gyenge képek voltak, nem jellemzőek. Persze, kinagyíthatók. A következő képen talán jobban látszik.

Kép helye

Törzse, kérge:

Kép helye Kép helye

Ez a fa hegyi erdőségek lakója, 600 m-től felfelé, akár 2600 m-ig is. Nemcsak őserdőben lakik, hanem művelt erdőben, erdő szélén, útszélen is. Fő hasznosítási iránya szép faanyaga. Bútorfa, épületfa.

Bár növekedése lassú, 30 m-re megnő. A 15-20 m-es fa törzsátmérője 25-60 cm. Törzse világosabb-sötétebb lehet. A törzsön sok új, kitörő hajtást tud hozni. Hajtása szőrös.

Levelei páratlanul, szárnyasan összetettek. Levélkéi hosszasak, alapjukon lekerekítettek, csúcsosak. Levele sima, fényes, csillogó, alul világoszöld, fehéres, szőrös. A levélfonák szőrössége jellemző a fajra. Hajtásnak induló zsenge levelei ibolyaszínűek.

Kép helye Kép helye

Nővirágai zöldek, világos zöldek, bőségesek. Hosszú füzéren ülnek. Magházuk barnászöld. Négy sziromlevél veszi körül a meglehetősen kis bibét, amelynek kétfelé nyíló lemeze hamar megbarnul.

Kép helye Kép helye Kép helye

Hímvirágú barkáiból akár tíz is lehet egy csoportban.

Kevés termése éretlenül zöld, halványzöld.

Kép helye

Termő hajtása néhány képen:

Kép helye Kép helye

Kép helye Kép helye

Diója apró, hosszúkás. Kis kopáncsnyélen érik. A dió 1,6-2,5 cm hosszú, 1,4-1,6 cm széles. Kemény, vastag, barna burok védi.

Kép helye Kép helye Kép helye

Csírázó diói:

Kép helye

Alfaroa guanacastensis

A Costa Rica-i Guanacasta tartományról kapta nevét, ahol leginkább terem, de Alajuela tartományban is jelentős számban fordul elő.

Kép helye

A Santa Maria és a Tenorio vulkánok őserdővel borított oldalán található jelentős számban, 300-1800 m-es magasságban. A Monteverde rezervátumban is látható. A rezervátum térképe:

Kép helye

A folyópartot is szereti.

A fa mintegy 20-25 m magasra nő, az ilyen magas fa törzsátmérője kb. 50-80 cm. Leírtak már 150 cm törzsátmérőjű példányt is. Szabadban, pl. legelőn 30 m-esre is nőhet. Napfényes helyen törzse rövid, ágai alacsonyan indulnak.

Kérge sötétszürke, vagy piros-barna, sűrű, lencseszerű foltokban, a kéreg belül világos rózsaszín.

Faanyaga fehér, a geszt színe rózsaszín.

Levelei összetettek, de a diófajok többségétől eltérően nem szárnyasak, hanem levélkéi a levélnyélen rendszertelenül állnak. A levélkék intenzív zöldek, hosszúkásak, enyhén hajlottak, rövid levélkenyélen ülnek. A levelek fonákja szürkés-fehéres, szőrös.

Virágai csak az alsóbb ágakon nyílnak, a vesszők végén. Kávébarnás-zöldes színűek. Illatuk a gardénia-virágéra hasonlít, erős, elbűvölő. Barkái hármas-négyes csoportokban nyílnak.

Kép helye

Termését csoportosnak mondják. 2-4 cm méretű diótermés, lapos gerincekkel a termés aljától a csúcsáig. Éretlen termése kerek, zöld, világosan pontozott (fehér, világos kávészín vagy sárgászöld pontokkal).

Kemény héjú. Húsa keserű.

Magról szaporodik. Csemetéje csenevész. Az első két lomblevele nem összetett, hanem egyszerű levél, egymással átellenben állnak.

Ha arra járnak, a Tenorio vulkán délnyugati lejtőjén található a Tenorio Hacienda, amelyhez két legelő tartozik. A felső legelő fölött, az őserdő szélén található a fajnak egy szép példánya, 1100 m magasan. El ne mulasszák megnézni! Kérem, utána mondják el nekem is, hogy nézett ki!

Alfaroa hondurensis

Erről a fáról csak annyit tudok, hogy egy példánya Hondurasban, a Celaque Nemzeti Parkban látható, 1800-1900 m magasságban.

Egy másik példánya pedig Honduras Santa Barbara megyéjében, a Mochito bányához vezető úton El Sauce falu mellett, a Yojoa tónál, közvetlenül az út mellett, 1200 m magasságban. Ez a fa 24 m magas, a faanyaga rózsaszín. Hát, jó lenne látni!

Ha tisztelt Kollégám előbb jár arra, mint én, sziveskedjen lefényképezni, és a képét nekem elküldeni!

Alfaroa manningii

Costa Rica-ban fordul a hegyeken, 300-1500 m-es magasságban, viszonylag szűk termőhelyen, leginkább a Rio Platanillo mentén. Termőhelye szinte azonos a szintén rokon Oreomunnea pterocarpa termőhelyével.

30-35 m-re nő, törzsátmérője 40-80, legfeljebb 90 cm. Törzsén alul kisebb-közepes támgyökereket fejleszt. Kérge kívül barnás-pirosas, apró kéregpikkelyekkel, a kéreg belső része narancssárga. Faanyagának külső része fehér, belső része rózsaszínű.

Levélzete párosan álló levélkékből áll, amelyek száma 8-12, vagy több, 18-ig. Egy levél akár 3 m hosszú is lehet. Levele sötétzöld, nagyon bőrszerű. Fonákja matt, világoszöld. Az A. guanacastensis-től leginkább levele különbözteti meg. Hosszabb is, és a levélkék száma is több.

A dió csírázása után az első két levél egyszerű levél, csak a többi összetett.

Bőven virágzik, zöld, sárgászöld virágokat. Nővirág-füzére felálló, 40-50 virágot is tartalmazhat. Barkája mintegy 18 cm-es, csüngő. Barkái egyesével is fejlődhetnek, de csoportosan is, legfeljebb tizes csoportban.

Éretlen termése zöld. Diója gömbölyded, nyomott gömbalakú, 3 cm hosszú, 3,5 cm széles, erősen bordázott, 8-12 éles bordával. Éretten kávé-sárga színű. (Az A. guanacastensis termése megnyúlt gömb alakú.)

Alfaroa mexicana

Ritka, védett fa. Mexikóban Chiapas, Oaxaca és Veracruz tartományokban fordul elő, a Yucatan félszigeten az El Triunfo bioszféra rezervátumban is található.

Őserdőben él, 800-2000 m közötti magasságban.

Annyira védik, hogy még növénygyűjteménybe se szabad gyűjteni.

Azért egy példányt mégis sikerült szerezni:

Kép helye

Fényképezni viszont szabad. Két kép a lombozatáról, terméséről:

Kép helye Kép helye

8-12 m magas fa. Hajtásai csupaszok, vagy mérsékelten szőrözöttek.

Kép helye Levelei szembenállók, vagy közel szembenállók. A levél felszíne sima. A levélkék 5-11 cm hosszúak, 1,5-3 cm szélesek. Alakjuk (megnyúlt) elliptikus. A levélkék kis nyéllel kapcsolódnak a levélnyélhez, szélük sima. A levélkék szabályos csatlakozása a levélnyélhez jelenti a fajmeghatározó jelleget az Alfaroa guanacastensis-től.

Nővirágai 12 cm-es füzéren nyílnak. Diója 3-5 cm-es.

Costa Rica San José és Puntarenas tartományában vannak példányai. Előfordul a San Martin Vulkán Bioszféra Rezervátumban is.

Costa Rica-i példányait a piros pontokkal jelzett helyeken lelték fel.

Kép helye

Alfaroa williamsii

Costa Ricán kívül Nicaraguában is megtalálható, 1000 m fölött, 2300 m-ig.

15-20 m magas, trópusi őserdei diófaj. Törzsátmérője 40-60 cm.

Kép helye

Élőhelyén közönségesen elterjedt fa, erdőszélen, út mentén is nő.

Kép helye

Bár trópusi fa, lombja az egész fán egyszerre újul. Fiatal hajtása halványzöld. Levele a fonákján valamivel világosabb.

Kép helye

Virágát sokfélének leírták, ki hogy látta: zöld, sötétzöld, zöldes-pirosas, vagy zöldes, rózsaszín beütésekkel, még olyan is volt, aki arany levélkékkel látta.

Kép helye

Termése éretlenül világoszöld, zöld. Száraz termése apró, sötét színű, gömbölyded, sima.

Kép helye

Fel
Tovább