Vissza
Tartalomhoz

Juglans hirsuta

Mexikóban él, Nuevo Leon tartományban a hegyekben, mintegy 800 m-es magasságban.

Egyebet nem tudok róla. Levele egy 19. századi növénygyűjteményből:

Juglans hirsuta

Juglans hopeiensis - Kínai gyógydió

Tisztelt botanikus Kollégám, úgy sejtem, letértünk a szigorú tudományosság fárasztóan rögös ösvényéről. Ezt a diófajt senki nem tartja számon, csak a kínaiak. Ezért egy kis fenntartással tanulmányozzuk.

Juglans hopeiensis kínaiul Kép helye

Kínaiak mahetao-nak mondják, és ha angolul akarnak írni róla, a wenwan walnut nevet alkalmazzák.

Miben tér el ez a diófaj, mondjuk, a közönséges diótól? Mc Granahan kaliforniai kutató szerint a levélkékben és a diótermés formájában. Mondják a közönséges és a mandzsúriai dió természetes hibridjének is, ebben a kérdésben nem tudok állást foglalni.

Csak Hebei vidékén él, a Taihang hegység északi részén. Étkezési célra nem termesztik, mert keveset terem, a dió héja vastag, kemény, és kevés a dióbele. Díszdió, játékdió, gyógydió.

Gyönyörű fa, díszfának megfelel, és faanyaga is értékes, nagyon szép textúrája van. Kiváló szobrászati alapanyag. Diója zölden, héjasan, végül művészien kifaragva:

Juglans hopeiensis Kép helye Juglans hopeiensis Kép helye Juglans hopeiensis Kép helye

Hebei - vagy Hopei - Pekingtől délnyugatra fekszik, Shanxi tartományban. Rendkívüli formájú diók teremnek ott.

Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye

A különböző típusokat fantázianevekkel látják el: oroszlánfej, szív, kalap és egyéb alakú diókat különböztetnek meg, többtucat-félét. Például az oroszlánfejes így néz ki:

Kép helye

Kínában ezeket a diókülönlegességeket több, korábbi dinasztia idejéből (Ching, Ming, Qing) származó szövegben említik. Az egészséggel, a hosszú élettel kapcsolatban. Játékdiónak mondják, de több annál, gyógydió is. Magasrangú személyek állandóan mindkét kezükben tartottak egyet-egyet, és a sok fogdosástól a diók idővel simára koptak. Egy-egy ilyen, személyesen, tenyérben koptatott diópár megbecsült ajándéknak számított, születésnapra. A pekingi Palotamúzeum több ilyen, művészi szinten koptatott piros-barna színű diópárt őriz, rózsafa-dobozban.

Kép helye

Shanxi tartományban az erdészeti kutatóintézet foglalkozik ezzel a diófajjal. Egy új fajtáját kutatták fel és ismertették el tavaly, 2012-ben, a Huayi-1 fajtát. Díszdió, játékdió, gyógyító dió. A dió alakja geoid, vagyis közel gömbölyű, a sarkoknál laposabb. A dió mérete csúcsirányban 36-37 mm, horizontálisan 40-45 mm. A dióhéjon erősek a kiemelkedések. A dió színe világos, mintázata gyönyörű. A dió súlya átlagban 16,5 g, de nagyon szóródik, 12-től 22 g-ig. Héja 3,3 mm vastag. Dióbele nagyon kevés, 15,6 %. Közepesen terem, jó hidegtűrő, betegség-ellenálló.

Ezek a diók ma ilyen kertekben teremnek:

Kép helye

Juglans jamaicensis - Nyugat-Indiai dió

Antillák diója Kép helye Egyéb, korábbi nevei: J. portoricensis, J. domingensis, J. fraxinifolia, J. insularis. Spanyolul csak közönségesen nogal, angolul west indian walnut.

A Karib-szigeteken (Kuba, Dominika, Haiti, Puerto Rico) él, nevével ellentétben soha nem élt Jamaikán.

Él, ha élni hagyják, mert az erdőirtások, a kávéültetvények mérhetetlen terjeszkedése kiszorították élőhelyéről, és csak kisebb állományai ismertek. A kihalás veszélye fenyegeti, botanikus kerteken kívül (pl. a Puerto Rico-i Adjuntas botanikai kertjében van 14 db) csak a hegyeken, 1000 m-nél magasabban fordul elő. Puerto Rico szigetén 1928-ban még három természetes előfordulási körzetét jegyezték fel. A másik két szigeten is nagyon megritkult.

Előfordulása Kép helye

A fajt 1832-ben írta le Pedro Tomás de Córdova. 25-30 m-re is megnövő fa.

Bő csapadékkal ellátott hegyek alkotják jelenleg az életterét. Kubában 200-300 m magasságtól 900 m-ig terjedő élőhelyén 1500-2000 mm csapadékot kap, olyan helyen, ahol a hőmérséklet 22-24 C°. Ugyanezt kapja Puerto Rico-n is, de Hispaniola szigetén hűvösebb van a termőhelyén, ott 1100 m magasan is megél. Mélyrétegű talajt igényel, de a talaj kötöttsége vagy kémhatása közömbös számára. A hegyekben a vízfolyások környékét szereti, de a Puerto Rico-i 14 darabos állománya hegyoldalban található, 975 m magasan.

Egyik példány a 14-ből:

Adjuntas Kép helye

Legalább tízféle más fafajjal elegyes erdőkben él.

Mivel szigeteken él, az elszigeteltség a fajon belüli változatok kialakulását segítette elő. A Purto Rico-i állomány küllemre némileg eltér a két nagyobb sziget állományától. A következő képen balra a hispaniolai, jobbra a Puerto Rico-i levélzet látszik. A képek a levelek csemetekori állapotát mutatják.

A levelek eltérése Kép helye

A diók színe és felületük mintázata is mutat különbségeket attól függően, melyik sziget a hazájuk.

Antillák diója Kép helye Porzós barkái 10-13 cm hosszúak. Nővirágai még más dióféléknél is apróbbak, zöld színűek, hármas-ötös fürtökben fejlődnek. Februártól áprilisig virágzik. Kubában már júniusra beérleli dióit. A nyár első felében a többi élőhelyén is lehullanak érett diói. Keveset, fánként átlag 100 diót terem. A diószürettel nem kell sietni, egy hónap is eltelik, mire a földön fekvő dióról a burok lerohad. Ha közvetlenül dióhulláskor takarítják be, halomba rakva szokták a burkot lerohasztani róla.

Antillák diója Kép helye Gyümölcse a mi diónkra megszólalásig hasonlít, de dióbele kevésbé ízletes, héja is keményebb. Kisebb, mint a mi diónk, 110-180 szem van egy kilóban, szemben a hazai nemes diók 65-70 db/kg átlagával.

Diója minőségben a feketedióra hasonlít.

Más diófélékkel ellentétben nem fedeztek fel olyan állatfajt, ami a dióit terjesztené, természetes terjedését csak a lehullott diókból kikelő csemeték révén figyelték meg. Vagy a hegyoldalban a gravitáció és a vízfolyások segítik terjedni.

Egy nagyított kép a dió héjáról:

Dióhéja Kép helye

Diói érés után negyedévig nem csíráznak, negyedév elteltével a csírázási arány 40-50 %.

A kikelt csemeték növekedése nagyon gyors. Hat-hét hét alatt negyedméteres növekedéseket figyelnek meg. Az egyéves csemeték méteresre nőhetnek, a kétévesek másfél méteresre. Műtrágyázás nélkül, és kipusztulás nélkül. További növekedése, fejlődése is gyors, törzsének vastagodása is. Egy 30 méteres kubai példány mellmagasságban mért törzsátmérőjét 60 cm-esnek mérték.

Kép helye

Az árnyékot nem bírja. Csemetéi árnyékos helyen elpusztulnak. Más fáktól három-négy méteres, gyommentes távolságot igényelnek.

Oltásával még senki se próbálkozott, de megfigyelték, hogy tősarjairól jól szaporítható.

Speciális kártevője, ami súlyosan károsítaná, nem ismert. Levélzetét a különböző, több gazdanövényes erdei lombrágó rovarkártevők károsítják. A Dominikai Köztársaságban a dió héját átfúró, nem azonosított rovarkártétellel találkoztak.

Levélzetén baktériumos foltosság csak árnyékos helyen fordul elő.

Kereskedelmi méretekben soha nem termesztették.

Kiváló minőségű faanyagot ad, ami a feketedió anyagára hasonlít. Gesztjének színe sötét szürkésbarna, Kubában gesztenyebarnás, pirosbarna erezettel. Szíjácsa világosabb, majdnem fehér. Fajsúlya átlagosan 0,60-0,69 g/cm3, de ennél sokkal sűrűbb és ritkább faanyagát is ismerik. De ritkasága miatt az elmúlt évtizedekben nem került kereskedelmi forgalomba. A karib szigeteken nagy fantázia lenne ültetvényszerű termesztésében, mert faanyaga kivételesen kiváló.

Ennek a diófajnak bizonyított ősét ásatásban is fellelték Puerto Rico-n, a J. paleoantillana nevet kapta. Korát az utolsó jégkorszak végére becsülik.

Feltételezik, ez a diófaj a J. venezuelensis, ugyancsak nagyon ritka fajjal van közeli rokonságban.

Fel
Tovább