Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

A termesztett diófajták N-O

Naga Bagh Indiai diófajta, a Himalája hegyeiből.

Nave (más néven Noix du Lot) Jelentéktelen francia fajta a délnyugati termőtájról. A Corne-ra hasonlít. A dióhéj kevésbé barázdált, de keményebb. A fajta fő értéke korai érése, termőhelyén két héttel érik bármelyik helyi fajta előtt. A héj keménysége miatt a termesztők nem törik meg, hanem héjasan adják el.

Nawakalay Pakisztáni diófajta.

Nazik gabyg Kaukázusi, azerbajdzsáni, azon belül nahicseváni tájfajta.

NC-1 Kanadai, Ontario-i fajta.

NH 5/3 Szlovéniai fajtajelölt, kései, április végi kihajtású.

NO 16 (Number 16) Amerikai, Michigan-i, de Hollandiában és Angliában is termesztett fajta. A Rita fajtára hasonlít, de növekedése erősebb. Virágzása igen korai, április végi, hímelőző. Igen sok pollent termel. Porzófajtát nem igényel. Jól termő. Nagy, hosszúkás, vékonyhéjú diója van. (Más leírás szerint diója kemény, harmadik leírás szerint diómérete közepes.) A bél aránya 54 %. Gnomóniára fogékony.


Nogarelle (más néven Petite Impente vagy Latarelle) Francia fajta Dordogne-ból. Diója kisebb, mint a Grandjean, de rendkívül jó bélkihozatalú. Tulajdonságaiban a Candelou-ra hasonlít.

Noix rouge (Piros dió) Francia fajta. Semmi mást nem lehet róla tudni azon kívül, hogy a dióbele piros.

Nok Kalaghi Iráni árutermelő diófajta.

North down Angol diófajtának mondják.

Northern clawnut Számomra ismeretlen származású, Svájcban kipróbált dió. Nagyon korai kihajtású, ezért erősen fagykáros. Diói nagyméretűek, nagyon sok diója üres. Betegségekre nagyon fogékony.

Novaci Román dió, a Targu Jiu-i (Hegyi Zsil) kutatóállomás fajtája a Déli Kárpátokból. Fája nem nagy növésű. Virágzása középidejű, nőelőzőnek mondják. Bőtermő. Érési ideje középérésű, szeptember második felében érik. Diója kicsi, gömbölyded, átlagosan 11,7 g súlyú. A dióbél aránya 47 %. Jelentős részben felesen nyerhető ki a jóminőségű, illatos, ízes, sárgásfehér bél. Fagytűrőnek és betegségellenállónak tartják.

Novosadski pozni Jugoszláv, újvidéki diófajta. Értéke a késői kihajtás, ezért manapság szlovén kutatók is foglalkoznak vele.

Nr. 26 NSZK-ban, a Rajna mentén, Geisenheim-Rüdesheimben előállított fajta, Svájcban kiskerti használatra elsősorban ezt a fajtát ajánlják. Németországban kiskerti és árutermelési célra egyaránt ajánlják. A szlovénok is kísérleteznek vele. Kisméretű, széles koronájú, bőven termő fa. Gyenge vagy középerős növekedésű. Kései, májusi kihajtása miatt a tavaszi fagyokat általában elkerüli. Későn, nőelőzően virágzik, apomixisre hajlamos. Későn, szeptember legvégén és október elején érik. Diója kicsi-közepes, hosszúkás tojásdad, mérete 40x29-32 mm-es. 91 db dió kell 1 kg-ba! Héja közepesen vastag, világosbarna, sima, szilárd, jól zárt, kevéssé barázdált. A varrat gyengén emelkedik ki. Bele a héjat jól kitölti, bélaránya 47 %, a dióbél jóízű, de jellemzően sárga, barna erezettséggel. A levélbetegségeknek jól ellenáll. Sajnos, a dióburkot nehezen engedi el, és diója is nehezen törhető. Téli fagyra érzékeny, mert vesszői ősszel későn érnek be.




Nr. 120 NSZK-ban, Geisenheimben bevizsgált diófajta. Moseli diónak is nevezik, Güls an der Mosel községben fellelt természetes magonc. Az egyik legjobb, leggyakrabban ültetett német fajta. Igénytelen. Jó talajon erősen, nagyra nő, széles koronájú, ezért üzemi térállását 10x10 vagy 10x12 m-ben adják meg. Ugyanakkor koronája szétterülő, szellős, napfényes. Középkései-kései kihajtású, kevéssé fagyveszélyes. Későn virágzik, a porzók nyílnak előbb. Pollenadó diófát igényel. Évente rendszeresen, bőven, kiegyenlítetten terem. Viszonylag későn, október elején érik. A zöld burok leválása nem mindig kielégítő. Diója nagyon tetszetős kinézetű. Nagy, hosszúkás, ovális, mélyen barázdált, tompa csúccsal, átlag 47 mm hosszú, szélessége 34-37 mm-es. Súlya 15-17 g. (A megadott nagyságnak némileg ellentmond, hogy 1 kg-ot 83 db dió tesz ki.) A dió alapja jól zárt. Héja világos, közepesen vékony, könnyen törhető. A dió telt, bélaránya 48-49 %. Jóízű, de kissé sötét színű. A fajta baktérium- és gombafertőzöttsége az évjárattól függ, de szellős termőhelyet igényel, a fertőződés elkerülésére. Szárazabb talajt is elvisel. Nitrogéndús talajon vegetatív túlsúly, fokozott téli fagyveszély jellemzi. Faanyagtermelésre is alkalmasnak tartják.



Nr. 139 NSZK-ban, Weinheim Bergstrasse-n fellelt természetes magonc. Délnyugat-Németországban terjedt el. Az Nr. 120-as fajtával együtt a két legelterjedtebben ültetett német fajta egyike. Szlovéniai kísérletekben is szerepel, Dániában is szaporítják, Kelet-Jyllandba és a dán szigetekre ajánlják, Közép- és Nyugat-Jylland viszonyait túl keménynek tartják számára. Még Ausztráliában is előfordul, ahol szép növekedését, jó termőképességét és gombaellenállóságát emelik ki. Eredeti élőhelyén bőven és rendszeresen terem. Fája közepesen erős növekedésű, zárt, sűrű koronájú. A fiatal fákon Dániában téli fagykár is előfordult, de azokat a fa kinőtte. Termőre fordulási ideje közepes, bár olyan leírása is van, ami szerint az oltvány a harmadik-negyedik évben már terem. Tavasszal közepes kihajtási idejű, ezért némileg fagyveszélyes, bár fakadása elhúzódó. Virágzása közepes-kései, nőelőző. Dániában teljesen egyidőben virágoznak hím- és nővirágai, öntermékeny. A fajta apomimixisre, vagyis termékenyülés nélküli terméshozásra hajlamos. Rendszeresen, megbízhatóan termő fajta. Ősszel korán érik, szeptember közepétől. (Olyan leírás is olvasható, hogy Németország középső részén kései érésű.) Jellemző, hogy éréskor a dió teljesen burokmentes. Diója közepes nagyságú, tetszetős kinézetű, világos héjú. A legvilágosabb a német diók közül. 38x32 mm-es, vagy szélesebb, ovális, vastag héjú, sima felületű, jól záródó. 11-13 g súlyú, 87 db dió ad ki 1 kg-ot. Bélaránya alacsony, 43,5-46 %, a bél világos színű, szépen erezett, lágy, édes ízű. A fa zárt állásban baktérium- és gomba-fogékony. Ezzel együtt is az egyik legjobb német fajta.



Nr. 175 Dél-bajor eredetű német fajta. Gyenge vagy közepesen erős növekedésű. Középkorai kihajtású. A levélbetegségekre kevésbé fogékony. Nagy diója hosszúkás-ovális, melegbarna színű. Enyhén barázdált. A héj közepesen vastag. A bél nagyon jóízű. Későn, de rendszeresen terem. Nem elterjedt, nagyobb figyelmet érdemelne.

Nr. 251 NSZK-ban előállított fajta, Szlovéniában is előfordul.

Nr. 286 NSZK-ban, Straupitz-Spreewald-ban előállított fajta, Spreewalder vagy Spreewaldnuß néven is nevezik. Közepes növekedésű fa. Közepes kihajtási idejű, kisigényű, télálló. Korán virágzik, fagyveszélyes. Virágzása hímelőző, vagyis a nővirágok nyílnak előbb. Termékenyülés nélküli terméshozásra hajlamos. Érésideje korai, szeptember elején elkezd érni, de az érés szeptember végéig elnyúlik. Diója kicsi-közepes, 4,5x3,7 cm-es, ovális, a héj meglehetősen sima, az alapi részen jól zárt. 1 kg dióban 87 szem van. Héja vékony, nagyon világos színű. A héjat a bél jól kitölti. A bél aránya 44 %. Olajtartalma magas, íze jó. A bél színe kissé sötét. A héjas dió a legeltarthatóbb a német diók közül, egész éven át megőrzi minőségét. A német szőlőtermő vidékek diója, nem árutermelő dióskertekbe, hanem egyedi telepítésre ajánlják.

Nr. 509 Rote Moselnuß.

Nr. 1049 Középkorai kihajtású, a fagyoktól függő termőképességű fajta. A dió nagysága megfelelő, bár mérete nem egyenletes. A dió jól törhető, dióbele szép, világos, nagy méretű, jó aromájú.

Nr. 1239 Az R-betűs diók között ismertetem, magyarul talán Vörösbélű Dunai diónak lehetne mondani.

Nr. 1247 Német dió, Kurmarker néven is ismerik. Közepesen erős növekedésű fája van, nagy, széles koronával. A legkorábbi kihajtású a német fajták közül, ezért a tavaszi fagyok nagyon veszélyeztetik. Fagymentes években hatalmas termésre képes. Szeptember közepén-végén érik. Többségében ikertermésekben terem. Diójának hosszúkás, kúpos alakja van, sima héjjal, a fajtára jellemző apró heggyel. A dió mérete közepesen nagy, 4,5x3,3 cm. Dióhéja kemény, jól zárt. A dióbél a héjat jól kitölti. Egy kiló dió 91 darabból áll, a bél kihozatali aránya 44 %. Árutermelő ültetvénybe a bizonytalan termés miatt nem való. Faanyagtermelésre viszont ajánlják, a téli fagyokat jól bírja. Meglepően jól ellenáll a bakteriózisnak, valamint a gnomóniának.





Ns-Kasni Nagy valószínűséggel azonos a Novosadski pozni fajtával.

Nugget Amerikai.

Nyffenegger Késői kihajtású, biztonsággal termő svájci dió. Terméshozama gyenge. Diói közepes méretűek. Dióbele jóminőségű, telt, aromás. Betegségellenálló.

Nyksar 1 és 2 Török diók.

Ockerwitzer Lange NDK-ban, Drezda-Pillnitzben szelektált német fajta. Csehországban további nemesítési munkákba vonták be.

Olmo 13-1048 és Olmo 20-1072 Kaliforniai fajták, ma már génbankban őrzik őket.

Orastie (vagy Geoagiu 44x4 - 223) Romániai, algyógyi diófajta. Fája közepes növekedésű, fagytűrő. A korona alakja kúpos, jó megvilágítású. Nővirágai a barkákhoz képest sokkal előbb nyílnak, porófajtát igényel. Szeptember második felében érik. Diója ellipszoid, átlagosan 13,7 g súlyú. A dió héja tetszetős, világos, sima, vékony. Varrata és alapi nyílása jól zárt. A dió kézzel is törhető. A dióbél aránya 50-53 %. A dióbél színe szalmasárga. Íze kellemes. Bizonyos betegség-ellenállóságot állítanak róla.

Oripov Vagy Oszipov? Mára már elfelejtett törpenövésű, papírhéjú diófajta Üzbegisztánból, az 1950-es évekből. Sz. Sz. Kalmükov fajtája.

Orth Újabb amerikai diófajta az Egyesült Államok északi vidékeiről.

Oswald Kisebb jelentőségű francia fajta a Grenoble-i termőtájról. Léon Treye faiskolás nemesítése, Claix-ből. Diója nagyméretű, de a dióbelet nagyon nehéz kiszedni, ezért már nem szaporítják.

Ovcsar Szerb diófajta, a csacsaki kutatóintézet szelektálta Pakovracu faluban, az Ovcsar hegy lejtőjén, 1969-ben. Máig nem kapott hivatalos fajtaelismerést.


Ovidiu Román diófajta, a jászvárosi kutatóállomás fajtája. Mérsékelt növekedésű, gömbkoronájú. Szárazság- és fagytűrőnek mondják. Részben oldalrügyön is terem, bőtermő. Korán, szeptember első-második dekádjában érik. Diója nagy, 14 g-os, megnyúlt-tojásdad, a végein lekerekítve. Vékonyhéjú. A bél a héjat jól kitölti, aránya 52-53 %, színe sárga.

OZSD-37 (Ozsdolai 37) Erdélyi fajtajelölt, az algyógyi kutatóállomásról. Alacsony termetű, 9 m-es fa. A koronaátmérő 8,5 m, törzskörmérete 1,57 m. Közepes fakadási idejű, hímelőző virágzású. A bél aránya 52,3 %.

Onslev Dán, lollandi diófajta, áthúzott O betűvel írandó, Ö-nek ejtendő. Másik neve: Vittrup Nr. 79. 1998 óta ismerik. Nagy, 5-6 cm-es diója van. Dióbelét jónak mondják.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább